A női nem szerv fejlődési rendellenességei közül az egyik legsúlyosabb elváltozás az úgynevezett Mayer-Rokitansky-Küster-Hauser-szindróma, amikor a méh és a hüvely felső kétharmada egyáltalán nem alakul ki, a petevezetékek és a petefészkek azonban épek. Ilyen rendellenességgel született az Argentínában megoperált nő is, akinél a Daily Mail szerint 14 éves korában diagnosztizálták a betegséget.

A 26 éves páciens nevét nem hozták nyilvánosságra, plasztikai sebészek operálták meg, akik nem a korábban megszokott módszerrel, a bél egy darabjának eltávolításával jutottak beültetésre alkalmas szövethez. A nő combjából vettek ki egy részt, így a hasát nem kellett felnyitni.

Az eljárást már 2012-ben bemutatták, de most kapott igazán nyilvánosságot, miután írtak róla a Nemzetközi Plasztikai Sebészeti Társaság szaklapjában.

Áprilisban egy másik vaginapótlási eljárásról is beszámoltak a szakemberek: az Egyesült Államokban négy nőnek laboratóriumban növesztett mesterséges szöveteket ültettek be, amelyeket a tőlük vett sejtekből hoztak létre. Az egyik beteg azt mondta, hogy esélyt kapott a normális életre, bár időre volt szüksége, amíg hozzászokott a mesterséges nemi szervhez.

Az MRKH-szindrómában szenvedő nők nem menstruálnak, és nyilván teherbe sem tudnak esni. A betegséget sokszor azért fedezik fel csak kamaszkorban, mert a külső nemi szerveik egyébként normálisak, és csak akkor derül ki a probléma, amikor felfedezik a havi vérzés elmaradását vagy megpróbálnak szexelni.

Létezik olyan eljárás is, amivel megpróbálják megnyújtani a fejletlen vaginát, de ez nem mindenkinél alkalmazható.

Azok a nők, akiknél sikeres volt a vaginapótlás, később képesek lehetnek szexuális kapcsolatra, sőt, az anyaság sem lehetetlen számukra: mivel vannak petesejtjeik, azokat mesterséges megtermékenyítés után béranyába ültethetik ugyanis.