A hírről honlapján számolt be a Libération című napilap. "Minden rendben ment, de semmit nem tudunk a betegről" - írta a lap, amely a France Inter közszolgálati rádióhoz hasonlóan csak annyit tud, hogy "a legnagyobb diszkrécióval" történt a beavatkozás. A francia hírügynökség megkeresésére a nantes-i kórház nem kívánta kommentálni az értesülést, hanem a műszívet előállító Carmat orvosbiológiai céghez küldte a sajtó képviselőit, de annak szóvivője sem kívánt nyilatkozni.

A Libération szerint a műtétet Daniel Duveau professzor csapata végezte. A sebész jelen volt Christian Latrémouille professzor mellett, amikor a világon először teljes műszívet ültetett be egy szívátültetésre szakosodott francia kutatócsoport vezetőjeként egy végső stádiumban lévő, szívelégtelenségben szenvedő betegnek 2013. december 18-án a párizsi Georges Pompidou Kórházban. 

Az első páciens, akibe mesterséges szívet ültettek, a 76 éves Claude Dany március 2-án, a műtét után két és fél hónappal meghalt. A műszívet feltaláló francia sebész, Alain Carpentier akkor azt mondta, hogy a készülék hirtelen állt le: rövidzárlat volt, ez pedig olyan szívmegállást eredményezett, mintha a páciens saját, beteg szíve szenvedett volna végzetes rohamot. 

Röviddel az első transzplantált beteg halála és 75 nappal a beültetés után a Carmat azt jelentette be, hogy folytatja a klinikai teszteket négy, végstádiumban lévő betegen. Chrisitian Latrémouille, az operációt végző sebész úgy vélte, hogy a programot folytatni kell, mert a "készülék általános koncepciója jó". Július 16-án valamennyi illetékes hatóság támogatásával a cég ismét engedélyt kapott arra az egészségügyi minisztériumtól, hogy beültetést hajtson végre. A Carmat azt állította, ahhoz, hogy sikeresnek tekinthetők legyenek az első kísérletek, a páciensnek legalább 30 nappal kell túlélnie a beavatkozást, ezért az első beültetés "ígéretesnek" számít. 

A Carmat teljes műszív azért egyedi, mert nem arra szolgál, hogy a szívátültetésre várva pótolja a beteg szívet, hanem véglegesen helyettesíti azt. Élettartamát legfeljebb öt évre tervezték. A felhasznált biológiai szövetek és szenzorok a természetet igyekeztek utánozni. Azoknak a halálos betegeknek az életét kívánják vele meghosszabbítani, akik nem reménykedhetnek szívátültetésben, mert túl idősek, donorból pedig túl kevés van. Alain Carpentier professzor több mint húsz évig dolgozott a 900 gramm súlyú teljes műszív kifejlesztésén, amely mérete miatt csak nagyobb súlyú férfi betegekbe ültethető meg.