Az XDCP J0044.0-2033 katalógusszámú galaxishalmaz a Földtől 9,6 milliárd fényévnyire található, az ősrobbanás után 3,3 milliárd évvel született. Egy fiatal, mindössze 800 millió éves képződményről van szó, amelyben a röntgentartományban készített felvételek tanúsága szerint rengeteg a csillagképződési régió, s ahol hatalmas mennyiségben lelhetők fel forró gázok - olvasható a PhysOrg hírportálon.

A halmazt eredetileg az Európai Űrügynökség (ESA) röntgencsillagászati műholdja, az XMM-Newton fedezte fel, majd a Chandra segítségével nyert adatok és elméleti modellek alapján kiszámították, hogy tömege 400 ezermilliárdszor haladja meg a Nap tömegét.

"Egy ilyen óriási, az univerzum ifjúkorában született galaxishalmaz felfedezése azt jelenti, hogy lehetnek más hasonló képződmények is. Vizsgálata segíthet megérteni, hogy miként alakultak és fejlődtek a hatalmas struktúrák a világegyetemben" - magyarázta Paolo Tozzi, az olasz Nemzeti Asztrofizikai Intézet kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

A képződmény a Gioiello nevet kapta, ami olaszul ékszert jelent. A forró gázok és a csillagképződési régiók röntgensugárzása ugyanis "csillogóvá" varázsolja a halmaz "küllemét, másrészt a felfedezésről a 15. századi Villa il Gioiellóban, Galileo Galilei utolsó lakhelyén rendezett konferencián számoltak be a tudósok.

Az asztronómusok két évvel ezelőtt az Atacama-sivatagban működő nagyon nagy teleszkóp (VLT/Very Large Telescope) és a Chandra segítségével egy másik hatalmas galaxishalmazt fedeztek fel, amely az El Gordo, a Kövér nevet kapta.

A Gioiello vizsgálata során az áramló forró gázokban "csomósodásokat" figyeltek meg a csillagászok. A szakértők szerint ezek a szerkezetek a kisebb halmazok összeütközése és összeolvadása révén keletkezhettek. E mechanizmus magyarázatot adhat arra, hogy a Gioiello miként tehetett szert ekkora tömegre ily fiatal életkorban.