Elhunyt a második Carmat műszíves paciens a hét végén, halálát a berendezés "motorhibája" okozta – közölte a műszívet kifejlesztő francia biotechnológiai cég. "Az elsődleges adatok szerint motorvezérlési hiba okozta a meghibásodást, amelynek következtében a szerkezet kevesebb vért pumpált a szervezetbe" – olvasható a Carmat közleményében.

Az első elemzések ugyanakkor bebizonyították az eszköz, valamint a szervezet és vér közötti biológiai összeférhetőséget – tette hozzá a Carmat, amely közölte: folytatja a meghibásodás okainak elemzését. A 69 éves beteg szervezetébe 2014. augusztus 5-én ültették be a műszívet, és azóta "szinte normális életet élt" családja körében Nyugat-Franciaországban.

Az első Carmat műszívet 2013 végén ültették be Párizsban egy végső stádiumban lévő, szívelégtelenségben szenvedő 76 éves beteg szervezetébe. A beteg a műtét után 74 nappal meghalt. A műszívet feltaláló francia sebész, Alain Carpentier akkor azt mondta, hogy a készülék hirtelen állt le: rövidzárlat volt, ez pedig olyan szívmegállást eredményezett, mintha a páciens saját, beteg szíve szenvedett volna végzetes rohamot.

Egy harmadik páciens április elején kapott műszívet a klinikai kísérletek keretében, amelyekben összesen négy beteg vesz részt. A Carmat 2015-ben szeretné befejezni a kísérlet jelenlegi szakaszát.

A Carmat teljes műszív azért egyedi, mert nem arra szolgál, hogy a szívátültetésre várva pótolja a beteg szívet, hanem véglegesen helyettesíti azt. Élettartamát legfeljebb öt évre tervezték.

A felhasznált biológiai szövetek és szenzorok a természetet igyekeztek utánozni. Azoknak a halálos betegeknek az életét kívánják vele meghosszabbítani, akik nem reménykedhetnek szívátültetésben, mert túl idősek, donorból pedig túl kevés van. Alain Carpentier professzor több mint húsz évig dolgozott a 900 gramm súlyú teljes műszív kifejlesztésén, amely mérete miatt csak nagyobb súlyú férfi betegekbe ültethető be.