Szeptemberben búvárrégészek vizsgálták meg a török partok közelében fekvő Fúrni sziget környékét és minden várakozásukat felülmúlt, amit találtak - adta hírül a LiveScience tudományos ismeretterjesztő hírportál.

A kutatócsoport első merülésekor a szakemberek egy késő római kori hajóroncsra bukkantak a sekély vízben. Az ötödik napon már kilenc további elsüllyedt hajó maradványait találták meg. A következő napon újabb hatot. Amikor a 13. napon befejezték a kutatást, 22 olyan hajóroncsot azonosítottak, amelyeket korábban tudományosan soha nem dokumentáltak. A roncsok némelyike több mint 2500 éves.

Ez a kezdeti feltárás csupán 44 négyzetkilométernyi területre szorítkozott, ami a sziget partvidékének öt százalékát teszi ki.    

Bár Fúrnin nem voltak nagy városok, az ókori világban az égei-tengeri útvonalak mentén való elhelyezkedése miatt nevezetes volt. Kora római kori források szerint Fúrni gazdag sziget volt népes lakossággal, márványbányák működtek a szigeten.

A késő római kori dokumentumokban azonban alig találni utalást a szigetre, ezért lepődtek meg a búvárok, amikor a feltárt hajóroncsok feléről kiderült, hogy ebből az időszakból származik.

Három hajónak olyan páratlan rakománya van, amelyre még soha nem bukkantak hajóroncson a Földközi-tengerben: az egyiken a közeli Számosz szigetéről származó ókori edények, amelyeket valószínűleg Ciprusra szállítottak volna. A másik hajón második századi amforák a Fekete-tenger térségéből, a harmadik hajón a Fekete-tenger török partvidékéről származó amforákat találtak.