szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az atombomba és a hidrogénbomba legfontosabb jellegzetességeit, a közöttük lévő különbségeket, illetve az előállításukkal kapcsolatos feltételeket foglalta össze a Magyar Tudományos Akadémia kutatóprofesszora

Az MTA Szeizmológiai Obszervatóriuma szerint a földalatti atomrobbantások megfigyelésére rendkívül jó lehetőséget nyújtanak a szeizmológiai mérések.  Jellemzően a robbantás helyszínétől több ezer kilométerre fekvő szeizmológiai állomások is jól detektálják a robbantás által keltett, a Föld belsejében terjedő rugalmas hullámokat. Az intézet szerint így történt ez a 2016. január 6-án, magyar idő szerint hajnali 2 óra 30 perckor végrehajtott észak-koreai robbantás esetében is. A Magyar Nemzeti Szeizmológiai Hálózat állomásain jól láthatók a robbantáshoz tartozó beérkezések és más, külföldi állomások együttes adatainak felhasználásával a robbantás helye is meghatározó. Az esemény magnitúdója kb. 5,1-re tehető. Bencze Gyula, az Akadémia doktora, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske és Magfizikai Intézet kutatóprofesszor emeritusa válaszolt a legfontosabb vonatkozó kérdésekre a Magyar Tudományos Akadémia híroldalán.

1. Mi az atombomba és a hidrogénbomba működési elve között a lényegi különbség?

A kétfajta bomba működési elve közötti különbség az atommag-átalakulás mechanizmusának különbségében rejlik. Az atombomba esetében a felszabaduló energiát az atommagok hasadása szolgáltatja, míg a hidrogénbomba esetében az ütköző atommagok fúziója ("egybeolvadása"), amelynek a során szintén energia szabadul fel.

2. Mi a maghasadás és a magfúzió közötti különbség?

Az atommag hasadása a nehéz atommag radioaktív bomlásának egy fajtája, amelynek során az atommag energia felszabadulása mellett több részre ("fragmentumra") eshet szét. A folyamat spontán módon (spontán hasadás) vagy neutronok befogásával ("indukált hasadás") jöhet létre. A magfúzió során két könnyű atommag ütközik, és energia felszabadulása mellett egyesülésük során egy nehezebb atommag jön létre. Ez a folyamat csak különleges körülmények között jöhet létre, például magas hőmérséklet és nagy nyomás esetén.

3. Mekkora hatóerejük van (lehet) az atombombának és a hidrogénbombának és ez mit jelent?

A nukleáris bombák – mint minden más bomba – hatóerejét a robbanás során felszabaduló energia mennyisége határozza meg. Tekintettel arra, hogy ez atomfegyverek esetén hétköznapi mértékkel mérve óriási mennyiség, ezért azt a hasonló méretű energiát felszabadító hagyományos robbanóanyag (a TNT, azaz trinitrotoluol) ezer tonnányi anyagának (kT) ekvivalens mennyiségével jellemzik, például egy közönséges atombomba 10-1000 kilotonna TNT-vel egyenértékű, hidrogénbomba esetén már megatonnák (millió tonnák) a jellemzőek.

4 Milyen (technikai, technológiai) feltételek szükségesek az atom-, illetve hidrogénbombák előállításához?

A nukleáris fegyverek előállítása rendkívül költséges dolog. Alapvető követelmény a "fegyver minőségű" alapanyag ("weapon grade material") előállítása. Ezen felül azonban számos olyan technológiai fejlesztésre van szükség, amely kiterjedt nukleáris program létrehozását igényli, azonban erről a kívülállónak csak kevés fogalma lehet. Mindenesetre számos ország rendelkezik már atomfegyverrel, hidrogénbomba esetén azonban a kép már nem teljesen áttekinthető.

5. Elképzelhető-e, hogy Észak-Korea rendelkezik ilyen technológiával, illetve tudományos háttérrel?

Miután Észak-Korea nem tartozik a gazdag országok közé, nehéz elképzelni, hogy rendelkezésére áll az igen költséges technológia és a megfelelő szakértelem. Az azonban elképzelhető, hogy "közönséges" atombomba előállítására megvannak a lehetőségei.

6. Elképzelhető-e az, hogy „alternatív” módszerekkel „kicsiben‟ állítsanak elő hidrogénbombát?

A tudományban sok minden elképzelhető, azonban ha lenne lehetőség "kicsiben" előállítani hidrogénbombát, arról már értesült volna a szakmai közösség. Ezért jogos a kétely azzal kapcsolatban, hogy vajon valóban hidrogénbomba kísérleti robbantására került volna sor Észak-Koreában.

A mexikói elnök a jó viszonynak tudja be, hogy Mexikó mentesül az amerikai viszonossági vámok alól

A mexikói elnök a jó viszonynak tudja be, hogy Mexikó mentesül az amerikai viszonossági vámok alól

Csak Oroszország maradt le Trump viszontvámos listájáról – pedig itt is volna mit megvámolni

Csak Oroszország maradt le Trump viszontvámos listájáról – pedig itt is volna mit megvámolni

Hadházy Ákos üzent a zebrás hídfoglalás után: Ha ez nem volt elég Orbánnak, jövő kedden legyünk még többen

Hadházy Ákos üzent a zebrás hídfoglalás után: Ha ez nem volt elég Orbánnak, jövő kedden legyünk még többen

Ön is észrevett valami furát Sulyok Tamás fotóin? Saját logót kapott az államfő

Ön is észrevett valami furát Sulyok Tamás fotóin? Saját logót kapott az államfő