Tallér Károly elsőrendű vádlottat, a Pilis-Invest volt elnökét a bíróság társtettesként folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés, sikkasztás, tőkebefektetési csalás és a számviteli törvény megsértése miatt halmazati büntetésként 8 év börtönbüntetésre ítélte, és véglegesen eltiltotta a gazdasági társaság vezetésétől.

Bajics Éva másodrendű és Budai László harmadrendű vádlottra, volt igazgatósági tagokra társtettesként folyamatosan elkövetett hűtlen kezelés, sikkasztás, továbbá tőkebefektetési csalás bűntette miatt halmazati büntetésként hat év hat hónap börtönbüntetést szabott ki a bíróság, és véglegesen eltiltotta a gazdasági társaság vezetésétől.

Tenyei Tóth Imre negyedrendű vádlottat, a felügyelő bizottság volt tagját bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés és sikkasztás bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte a bíróság, 5 év próbaidőre felfüggesztve, és 1 millió forint pénzbüntetést szabott ki rá.

Az ügyész az ítélet ismertetése után gondolkodási időt kért, a vádlottak védője az első-, másod- és harmadrendű vádlottak esetében fellebbezést jelentett be, a negyedrendű vádlott esetében gondolkodási időt kért.

A bíróság még az ítélet kihirdetése előtt elrendelte az elsőrendű vádlott letartóztatását, indoklása szerint ugyanis alapos okkal tartani lehet a vádlott szökésétől, elrejtőzésétől. A másod- és harmadrendű vádlottak esetében lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a bíróság. A bíróság fenntartotta a letöltendő börtönbüntetésre ítélt vádlottak vagyonának zárlatát a polgári igények kielégítése érdekében.

A szövetkezet 1998-ban alakult 30 millió forint jegyzett tőkével, és beruházásokra keresett kisbefektetőket, akik célrészjegyek vásárlásával szövetkezeti tagokká váltak, és az értékpapírok által különböző összegeket helyezhettek el meghatározott hozamra a szövetkezetnél. A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2004. április 12-én mintegy 400 magánszemély feljelentése alapján rendelt el nyomozást a szövetkezet vezetői ellen sikkasztás bűntettének megalapozott gyanúja miatt.

A szövetkezet 2004 március 2-ig folyamatosan fogadta a befizetéseket és teljesítette a hozammal növelt kifizetéseket, akkor azonban bejelentette, hogy mindkettőt felfüggeszti. A Fővárosi Bíróság 2004. június 30-án elrendelte a szövetkezet felszámolását.

A Pilis-Invest vezetői elleni büntetőper 2008 márciusában kezdődött. Az ügyészség a hűtlen kezelés vádpontban 5,584 milliárd forint meg nem térült vagyoni hátrány okozásával vádolta a szövetkezet vezetőit. A sikkasztás gyanúját az ügyészség azzal indokolta, hogy a vádlottak nem fordították a szövetkezet házipénztárából felvett teljes összeget ingatlanvásárlásra, és a különbözettel, csaknem 1,2 milliárd forinttal nem tudtak elszámolni. A szövetkezet volt vezetői a vádirat szerint 3.831 kisbefektetőt károsítottak meg 11,6 milliárd forinttal. A számviteli rend megsértésével - amivel csak az elnököt vádolta az ügyész - okozott vagyonveszteség mintegy 3,5 milliárd forint volt a vádirat szerint.

A bíró az ítéletet indokolva elmondta, hogy a vádban foglaltak megalapozottak. A hűtlen kezelés miatt a szövetkezetet vagyoni kár érte, aminek mértéke legalább annyi, amennyivel a szövetkezet a tagoknak tartozik. Az ésszerűtlen és szabálysértő gazdálkodás miatt több mint háromezer kisbefektető pénze veszett el. A gazdálkodás már a kezdetektől elhibázott volt, ami törvényszerűen a szövetkezet csődjéhez vezetett.

A szövetkezetnek alig volt saját forrása, s a legrosszabb megoldást választotta, rövid - általában 4 hónapos lejáratú - célrészjegyekkel finanszírozta a beruházásokat, miközben az ingatlanfejlesztések megtérülése közép-, de inkább hosszú távon várható. Azért lehetett öt évig fenntartani a működést, mert olyan magas kamatokat ígértek, amelyek miatt folyamatos volt a forrásbeáramlás. A kamatokkal kapcsolatban a bíró megjegyezte: nem uzsorakamatokról volt szó.

A vagyonkezeléssel kapcsolatos szabályok szándékos megsértésével, szándékos vagyoni hátrány okozásával a szövetkezet vezetői hűtlen kezelést valósítottak meg. Az egyes gazdasági társaságok megvásárlásakor nem a jó gazda gondosságával jártak el - ismertette a bíró. Azzal, hogy nem működő, veszteséges társaságokat vásároltak meg, súlyosan megsértették a tulajdonosi érdekeket. A telekvásárlások során a hűtlen kezelés és a sikkasztás bűncselekmény elkövetése is megállapítható azzal, hogy a telkek kikerültek a szövetkezet érdekeltségi köréből, valamint, hogy erre a célra a szövetkezet vezetői indokolatlanul vettek fel a pénztárból nagy összegeket és tartottak maguknál (az első rendű vádlott több mint egymilliárd forintot), és nem számoltak el vele.

A bíró megállapította: nem igaz, hogy - amint arra a vádlottak hivatkoztak - a Baumag csődje lehetetlenítette el a szövetkezet gazdálkodását, még az után is voltak bevételek, s már előtte is jelentkeztek fizetési nehézségek: 2003 őszére a beruházások leálltak, mert nem volt forrás a finanszírozásukra.

Az ítélet megállapításakor nyomatékos enyhítő körülményként vették figyelembe, hogy - az ügy bonyolultsága miatt - sok idő telt el az elkövetés óta, míg a sokszoros, halmazati, kitartó elkövetés, a vagyoni hátrány mértéke és a sértettek magas száma súlyosbító körülmény volt.