szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A leleplezés, hogy Szabó István filmrendező 1957-től a hatvanas évek elejéig beszámolókat írt a belső elhárításnak tanárairól és diáktársairól, Magyarországon olyan robbanóerővel bír, mintha Németországban az válna ismertté, hogy Günter Grass író az amerikai hírszerzésnek, a CIA-nek dolgozott - írta a berlini Die Welt.

A cikkíró szerint Kertész Imre mellett Szabó István az ország kulturális cégére, a (volt) keleti tömb kevés művészeinek egyike, aki már a rendszerváltás előtt nevet szerzett magának Nyugaton, s a fordulat után dicsősége csak gyarapodott.
   
A szerző, Hanns-Georg Rodek helyesnek tartja, hogy Szabó 1990 után külföldön építette tovább karrierjét. Mint írja, most kísérlet történik arra, hogy 19 éves korában történt beszervezését is az érvényesülés érdekében tett helyes lépésként értékeljék.
   
A Die Welt szerzője kitér arra, hogy Szabó István miként vélekedett Jancsó Miklósról és Mészáros Mártáról. Szerinte mindaz, amit róluk leírt, nem volt feltétlenül káros, mert mozgásteret teremthetett a nevezett művészek körül. Mindazonáltal megjegyzi, hogy a következő évtizedekben akadtak indexre tett Jancsó- és Mészáros-filmek, Szabó-filmek azonban nem.
   
A szerző mindezek után "meglepő reakciónak" tartja, hogy a Szabó István mellett kiálló értelmiségiek levelének aláírói között szerepel Jancsó Miklós is. "Tényleg alig történik meg a múlt feldolgozása Kelet-Európában, vagy csak mi nem értesülünk róla?" - teszi fel a kérdést Rodek, aki szerint más szemmel kell majd ezentúl nézni Szabó Istvánnak az értelmiség és a hatalom viszonyát
boncolgató filmjeit, a Mephistót, a Redl ezredest, a Szembesítést.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI/hvg.hu Itthon

Száznál több értelmiségi kiállt Szabó István mellett

A magyar szellemi élet száznál több képviselője biztosította támogatásáról Szabó István filmrendezőt, akinek 1956 utáni ügynöki tevékenységét az Élet és Irodalom hozta nyilvánosságra legutóbbi számában. Jegyzetírónk szerint azonban kicsit furcsa, hogy bizonyos körökben az üzenethozót, Gervai Andrást csépelik, ahelyett, hogy az akkori titkosszolgák felelősségét vetnék fel. Szabó István vasárnap már azt mondta: magát mentette, amikor 19 éves korában aláírta a beszervezéséről szóló papírt.

hvg.hu Publicisztika

Szabó és Hrabal

Kicsit furcsa, hogy bizonyos körökben – jobb és baloldalon egyaránt - az üzenethozót, Gervai Andrást csépelik, ahelyett, hogy a végre a kádári rendszer maradványaként még mindig a helyükön üldögélő, vagy vastag nyugdíjukat élvező, akkori titkosszolgák felelőségét vetnék fel. Szabó István is talán jobban járt volna, ha maga leplezi le ügynökmúltját, ahogy tette ezt – minden negatív következmény nélkül – a cseh Bohumil Hrabal. Nem igazán meggyőző a Naptévé riporterének Szabót felmentő hétfő reggeli magyarázkodása: a Redl ezredes című filmben már 1983-ban ott volt a kulcs, tetszettek volna megfejteni.

MTI Itthon

Szabó István ügynökmúltjáról cikkezett a német sajtó

Megválaszolatlan mozzanatokat találnak a világhírű Oscar-díjas filmrendező, Szabó István állambiztonsági múltjáról szóló történetben a hét végi német lapokban megjelent beszámolók, amelyek a dpa hírügynökség jelentéséire épülnek.

MTI Itthon

Szabó István: magamat mentettem

Szabó István filmrendező a héten tett nyilatkozatait módosítva a közszolgálati televízióban vasárnap este közölte, magát mentette, amikor 19 éves korában aláírta a beszervezéséről szóló papírt és ügynökként több éven át jelentett a Színház-és Filmművészeti Főiskola hallgatóiról.