Az elemzők áprilisra 413 millió euró hiányt prognosztizáltak. A folyó fizetési mérleg hiánya 313 millió euró volt az idén márciusban, az első három hónapban a hiány 987 millió eurót tett ki. A deficit tavaly áprilisban 341 millió euró, az első négy hónapban 821 millió euró volt. Az áruforgalom áprilisban 432 millió euró hiánnyal zárt, így az első négyhavi deficit 1,191 milliárd euróra nőtt. Egy évvel korábban az áprilisi hiány 159 millió euró, az első négy hónapé 617 millió euró volt.
Az export áprilisban 3,074 milliárd eurót tett ki, szemben az egy hónappal korábbi 3,169 milliárd euróval, az import a márciusi 3,43 milliárd euróról 3,5 milliárd euróra nőtt. A szolgáltatások során 217 millió euró hiány keletkezett áprilisban, hasonlóan a tavaly áprilisihoz. Az első négyhavi deficit elérte az 580 millió eurót, szemben a tavaly azonos időszaki 382 millió euróval. A nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlege 35 millió euró forráskiáramlást mutatott áprilisban és 116 millió eurót az első négy hónapban. Tavaly az egyenleg 145 millió euró áprilisi forrásbeáramlást, illetve 480 millió euró négyhavi forrásbeáramlást mutatott.
Közvetlen tőkebefektetésként a magyar befektetők külföldön 13 millió eurót fektettek be, míg a külföldi befektetők Magyarországról összességében 38 millió eurót vontak ki. Az MNB megjegyzi, hogy a negyedik hónapban a folyó fizetési mérleg hiánya és a finanszírozás szerkezete miatt tovább nőtt az ország nettó adóssága. Az idegenforgalom áprilisban 92 millió euró többlettel zárt, az első négyhavi többlet 252 millió euró volt. Egy évvel korábban áprilisban az idegenforgalmi egyenleg 145 millió euró áprilisi és 367 millió euró négyhavi aktívumot mutatott. Április végén a jegybanki tartalékok értéke 11,6 milliárd euró volt.
A folyó fizetési mérleg hiányának szerkezete nem okozott meglepetést, a deficit mértéke azonban jelentősen meghaladta az elemzők várakozásait. Mihálovits Zsolt az Inter-Európa Bank Rt. elemzője a várakozásoknak megfelelően kedvezőtlennek nevezte az áruforgalom magas hiányát, és az export előző hónaphoz viszonyított csökkenését az import növekedése mellett. Úgy vélte: a gyengébb forint politikája kedvezően alakíthatja az áruforgalmi mérleg egyenlegét, hatásának mértéke azonban ma még bizonytalan. „A gyenge forint kedvez ugyan az exportőröknek, pozitív hatását azonban ellensúlyozza a külgazdasági recesszió, a gyenge külpiaci kereslet” – hívta fel a figyelmet az elemző. Hozzátette, hogy a forint árfolyamának változása az árak emelkedése miatt várhatóan visszafogja az importot, így összességében javítja az áruforgalmi mérleget.
Mihálovics szerint kérdéses, hogy a sáveltolás és a kamatemelés után milyen egyensúlyi árfolyam alakul ki: a gyenge árfolyam fennmaradása mellett ugyanis nem kizárt egy újabb kamatemelés lehetősége. A nemzeti valuta gyengülő árfolyama az elemző szerint javíthatja az idegenforgalom egyenlegének alakulását, ám az év egészét tekintve Mihálovits Zsolt a tavalyinál is magasabb, 3,6 milliárd euró körüli folyó fizetési mérleghiányt prognosztizál.
Nyeste Orsolya, a Postabank Rt. elemzője kifejezetten rossznak nevezte az áruforgalmi egyenleg romlásának hónapok óta tartó trendjét. A nemzetközi recesszió miatt nem tartja valószínűnek, hogy a forint gyengülése jelentősen javíthatna az export alakulásán. Különösen aggasztónak véli az elemző a kedvezőtlenül alakuló finanszírozási szerkezetet. Nyeste Orsolya szerint valószínű, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya az év végére 3,8-3,9 milliárd euró lesz. (MTI)