Kállai úgy véli, ez a megoldás elengedhetetlen a településen tapasztalható feszületség enyhüléséhez. Szerinte a szétköltözés megszüntetné a "nyilvános szegregációt" és annak szimbólumait, így a külön iskolakaput, csengetést, osztálytermeket. Kállai szerint az alapítványi iskolát egy, a település más részén lévő, de szintén az önkormányzat által fenntartott épületbe kellene költöztetni.
Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Mozgalom elnöke korábban bejelentette: értelmiségiek felhívásban fordulnak Medgyessy Péter miniszterelnökhöz, azt kérve, a kabinet minden eszközzel akadályozza meg a jászladányi alapítványi iskola szeptemberi elindítását. A többek között Szalai Erzsébet szociológus, Radnóti Sándor esztéta, Kőszeg Ferenc jogvédő, Tamás Gáspár Miklós filozófus, Jancsó Miklós filmrendező és Lengyel László politológus, közgazdász által aláírt dokumentumban azt írják: "Jászladányban évek óta tudatos önkormányzati kirekesztő politika zajlik (...) és ez szemben áll demokratikus jogállammal". A levél szerint Jászladány az első drámai lépés azon az úton, amelynek a végét egyelőre nem látni, de a magyar állampolgárok nagy részét sújthatja az elkülönítés bármifajta vélt vagy valós különbözőség miatt.
Dankó István, a település polgármestere a levélre adott csütörtöki reagálásában úgy vélekedett: "Az a megfogalmazás például, hogy Jászladányban évek óta tudatos önkormányzati kirekesztő politika zajlik a szeméthegyek közé szorított cigányok ellen, már a hisztériakeltés egy fázisa". (MTI)