A kormány és a szocialista párt a leghatározottabban elítéli az iraki hadifoglyok kínzását, de "a kivonulás erre nem válasz" – mondta kedden Kovács László külügyminiszter, és hangsúlyozta: a kormány szándékai szerint az év végéig tartó mandátumon belül addig maradnak Irakban a katonák, amíg szükség van tevékenységükre, és azt a körülmények lehetővé teszik. Tóth Tamás, a Külügyminisztérium szóvivője jogosnak nevezte az iraki foglyok megkínzása által kiváltott nemzetközi felháborodást, kérdésesnek nevezte ugyanakkor, hogy fel kell-e mondani emiatt „egy demokratikus értékrend alapján létrejött nemzetközi koalíciót”.



A parlament külügyi bizottsága kedden nem támogatta Herényi Károly MDF-es képviselő indítványát, amely alapján a kormány a további iraki magyar jelenlét feltételeként ragaszkodna az ENSZ fokozottabb szerepvállalásához, és a magyar kontingens azonnali hazarendelését szorgalmazná arra az esetre, ha június 30-a után Irakban nem az ENSZ kizárólagos hatáskörébe kerülne a békefenntartó erők irányítása.



Herényi javaslatának elutasítását követően kijelentette: az iraki magyar szerepvállalással kapcsolatos "egyetértésnek országgyűlési határozati javaslat elfogadásával kell nyomatékot adni". Az MDF értékelvű politizálást folytat és nem a változó közvélemény-kutatási adatok alapján váltogatja álláspontját - jelentette ki a képviselő, feltehetően Orbán Viktor azon hétfői nyilatkozatára utalva, amelyben a Fidesz-MPSZ elnöke módosította pártja korábbi, az iraki kivonulás kérdését időszerűtlennek tartó álláspontját.



Orbán ugyanakkor pártja elnökségének rendkívüli ülését követően azt nyilatkozta: az iraki szerepvállalás ügyéről közös álláspontot kell kialakítani, és kerülni kell, hogy pártpolitikai témává váljon. Irak ügyében azért "állt elő új helyzet, mert olyan események történtek, amelyek kiváltották az egész civilizált világ erkölcsi megrendülését" – közölte a Fidesz elnöke, és elmondta: a megoldást abban látják, hogy amerikai helyett ENSZ-irányítás alá helyezik az „összes műveletet”.



Orbán Viktor felelőtlenül viselkedik, amikor kampánytémává teszi Irak ügyét – jelentette ki Demszky Gábor, az SZDSZ európai parlamenti listavezetője. A szabad demokraták szerint a magyar katonákat csak azután lehet kivonni Irakból, hogy a hatalmat átadták egy olyan, demokratikusan megválasztott vezetésnek, amelyben az iraki nemzeti erők is részt vesznek. Fodor Gábor szabad demokrata képviselő pártja nevében is elutasította az iraki foglyokkal szemben elkövetett kínzásokat, de véleménye szerint a külföldi csapatok távozásával Irakban szélsőséges erők vennék át a vezetést, és ezzel Európa fenyegetettsége is megnőne. Fodor felvetését, amely szerint a kormány kezdeményezzen konzultációt az iraki rendezést elindító nyolc ország között, Kovács László megfontolandónak nevezte. Az SZDSZ nyilatkozattervezetében az szerepel: "Magyarország vállalta: közreműködik az iraki demokrácia megteremtésében, mert csak a demokratikus társadalom képes megadni a szabad, emberhez méltó élet esélyét. Csapataink hazahívása ezt a meggyőződést árulná el."



Az Országgyűlés 2003. június 2-án négypárti támogatással hozott határozatot az iraki rendezéshez való magyar hozzájárulásról, amely szerint szállítási és humanitárius feladatok ellátására 300 fős magyar katonai kontingens utazhat Irakba a szükséges technikai eszközökkel, felszerelésekkel és fegyverzettel. A kontingens feladatát 2004. december 31-ig terjedő időszakban, de legfeljebb hathónapos időszakra láthatja el. Az eredeti hathónapos, 2004. február végén lejáró mandátumot az Országgyűlés 2003. november 3-i határozatával 2004. december 31-ig meghosszabbította.