"A magyarországi roma kisebbség az élet legtöbb területén továbbra is súlyosan hátrányos helyzetben van, a rasszizmus elleni országos kezdeményezések nem mindig jutnak le az alsóbb szintekre" - állapítja meg egyebek között kedden kiadott jelentésében a Rasszizmus és az Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI).



"Továbbra is sok tekintetben korlátozott az a haladás, amelyet Magyarország a rasszizmus és a kisebbségekkel szembeni türelmetlenség problémáinak megoldása terén elért" - állapítja meg a dokumentum, amely a magyarországi, csehországi, németországi és görögországi diszkriminációval is foglalkozik.



A szakértői testület hiányosságokat lát a menekültek és a menedékkérők jogainak érvényesülésében is, mind a törvényi szabályozás, mind a gyakorlat szintjén.



Csehország esetében a romák hátrányos megkülönböztetését emeli ki a bizottság, megállapítva, hogy ott egyáltalán nem javult e kisebbség helyzete. A romák továbbra is a többségi társadalom peremére szorulva élnek. Erről tanúskodik, hogy e kisebbség tagjainak nagy része rossz körülmények között, gettószerű telepeken lakik a városok peremvidékén.



Németországban nő a fajgyűlöletből, idegengyűlöletből elkövetett erőszakos cselekmények száma. A neonáci csoportok menedékkérőket, zsidókat, romákat vesznek célba támadásaikkal - állapította meg a Strasbourgban kiadott jelentés.



A bizottság elismeri, hogy a német állam jelentős erőfeszítéseket tesz mind a törvénykezés, mind az oktatás, mind a szociális intézkedések terén a faji előítéletek és a hátrányos megkülönböztetések ellen, ám azok ennek ellenére tovább burjánzanak Németországban, különösen a volt NDK területén.



Görögországban is léteznek és hatnak még a kisebbségi csoportokkal szemben bizonyos előítéletek, és ebből fakadóan van hátrányos megkülönböztetés. Ennek céltáblái részint a roma kisebbség tagjai, részint vallási kisebbségek, például a Nyugat-Trákiában élő muzulmánok. (MTI)