A főváros egészségügyi intézményeiben nem sztrájkolnak a dolgozók. Cser Ágnes, a sztrájkot meghirdető Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke korábban azt mondta, a magyar egészségügy történek legnagyobb figyelmeztető sztrájkja veszi kezdetét ezzel.



Szerda este még egyeztetett egymással az egészségügyi miniszter és a szakszervezeti vezető, megállapodás nem született, de további tárgyalásokat helyeztek kilátásba.



Az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének országos sztrájkbizottsága szeptember 29-én tette közzé felhívását, amelyben közölte: az egész napos munkabeszüntetéshez nemcsak az egészségügyi és szociális ágazatban, de a közszolgáltatás más területén dolgozók is csatlakozhatnak.



A felhívás szerint a munkabeszüntetés célja, hogy színvonalas körülmények között, megfelelő jövedelem mellett elegendő és képzett szakember lássa el a betegeket, megszüntetve ezzel a hálapénzt is.



"Bár nem a mi kötelezettségünk lenne, de mégis nekünk, munkavállalóknak kell kikényszerítenünk a kormányzati döntéseket azért, hogy megfelelő feltételek között, a szakmai szabályok betarthatóságával gyógyíthassuk, gondozzuk és ápoljuk betegeinket és a gondozásunkra bízottakat" - olvasható a sztrájkbizottság közleményében.



Ágoston Zsuzsanna, az országos sztrájkbizottság elnöke akkor azt mondta: bizottság elhatározta, hogy a sztrájkot mindaddig heti rendszerességgel folytatja, amíg nem sikerül megállapodni a kormányzat által kijelölt tárgyaló delegációval. "Ennek megfelelően, ha az október 7-i sztrájk nem jár eredménnyel, október 15-én pénteken, majd 18-án hétfőn és 26-án kedden is beszüntetjük a munkát" - jelentette ki.



Közölte: a sztrájk alatt nyújtandó szolgáltatásokra az 1994-ben Surján László népjóléti miniszter és Gulyás Judit EDDSZ-elnök által közösen aláírt megállapodása érvényes. "E szerint a sztrájkot öt nappal előre be kell jelenteni a munkáltatónak és az ÁNTSZ-nek, hogy a minimum ellátást meg tudják szervezni, hiszen a törvény előírja, hogy a sztrájk közvetlenül és súlyosan nem veszélyeztethet életet, egészséget és testi épséget" - hangsúlyozta Ágoston.



A munkabeszüntetéssel egyetért a Magyar Orvosi Kamara, azonban a Magyar Kórházszövetség szerint éppen a betegek sínylik meg az effajta érdekérvényesítést. A sztrájkkal szolidaritást vállalt a budapesti Heim Pál Gyermekkórház, amelynek dolgozói az utolsó pillanatban léptek vissza a sztrájktól, az intézményvezetés nyomására hivatkozva. Emellett szolidáris a MÁV kórház és Központi Rendelőintézet Önálló Szakszervezetének sztrájkbizottsága, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Szakszervezete, és a Pécsi Orvostudományi Egyetem egészségügyi intézményeinek szakszervezeti bizottsága és a ceglédi kórház is.



A csütörtöki országos munkabeszüntetés előzménye a szegedi új klinikán július 22-én lezajlott figyelmeztető sztrájk, amellyel a dolgozók a betegellátás színvonalát és biztonságát veszélyeztető, lehetetlen munkakörülmények ellen tiltakoztak. A sztrájk nem vezetett eredményre, ugyanis a kormányzat nem jelölt ki tárgyalópartnert az egyeztetésre. (MTI)