Az összes választásra jogosult körében a Fidesz támogatottsága 35, míg az MSZP-é 28 százalék. A két nagy párt közötti, 7 százalékos különbség tehát jóval több, mint félmillió választásra jogosultat jelent. Ha viszont átlagoljuk más intézetek Gyurcsány Ferenc színre lépése előtt készült felméréseinek az eredményeit, akkor azt mondhatjuk, hogy augusztusban még 13 százalék volt a két nagy párt támogatottsága közötti különbség, ami pedig jóval több, mint egymillió főt jelentett. A Marketing Centrum felmérése tehát azt jelzi, hogy a kormányfő lendületet adott az őt jelölő pártnak is.



A Marketing Centrum felmérés másik meglepőnek tűnő adata az, hogy az MDF lakossági támogatottsága is 5 százalék fölött van, noha más intézetek korábban csak 2-3 százalékos lakossági támogatottságot jeleztek a kisebbik ellenzéki pártnál. Itt azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a Marketing Centrum - más intézetektől eltérően - több keresztkérdéssel firtatja a pártpreferenciákat, és az EU parlamenti választások előtt is csak a Marketing Centrum jelezte biztos mandátumszerzőnek Dávid Ibolya pártját.



A SZDSZ támogatottsága továbbra is 5 százalék fölött van, ugyanakkor a párt megítélése most jobban megosztja a közvéleményt, mint az EU parlamenti választások előtt. Ebben nyilvánvalóan szerepet játszik az, hogy sokan a liberálisokat teszik felelőssé a kormányválságért.



A két nagy párt táborában jelenleg határozottan nagyobb a részvételi valószínűség skála átlaga (66 és 65 pont), mint a két kisebb parlamenti párt táborában (60 és 59 pont), akiknek a hívei viszont nagyobb valószínűséggel szavaznának "most vasárnap", mint a parlamenti küszöb alatti pártok támogatói (53-55 pont). Végül természetesen a bizonytalanok részvételi valószínűsége a legalacsonyabb (22 pont).



Ezzel együtt, ha tényleg most vasárnap lennének a választások, akkor a résztvevők 9 százaléka csak az utolsó pillanatokban hozná meg a döntését. Az azonban valószínűtlen, hogy döntő többségük az egyik vagy a másik oldalhoz csatlakozna.



A pártok mozgásterét az is behatárolja, hogy hányan tartják elképzelhetőnek a rájuk való szavazást, illetve hányan biztosak a jelenlegi pártkötődésükben. A Fidesz e mutatók szerint is vezet, így az MSZP-nek sokat kell még dolgoznia, ha be akarja fogni legfőbb riválisát, és egyáltalán nem számíthatnak gyors áttörésre.





Kérdés: Kérem, gondoljon 2006-ra, a következő parlamenti választásra. A következő pártok közül melyikre szavazna biztosan, melyek jöhetnek még szóba, és melyek azok, amelyek szóba sem jöhetnek?



Módszertan. A kutatás keretében 1200 országszerte véletlenszerűen kiválasztott felnőtt válaszolt a kérdésekre. A felmérés 2004. szeptember 30. és október 5. között készült. A véletlen mintavételi eljárás miatt a társadalmi-demográfiai jellemzők eloszlása kismértékben eltér a valós arányoktól. Ezt az adatfeldolgozás során - a KSH 2001-es népszámlálása alapján - többszempontos súlyozással korrigálták. A súlyozás után az alapbecslések bizonytalansága kisebb, mint - 3%.



(Marketing Centrum)