„Olyan jó látni a nyuszikat szerelembe esni” – egy nyúlsuttogó mindennapjai a nagyvárosban
Meier Krisztina „nyúlsuttogó”, az Első Nyúlmentő Alapítvány elnöke nem mindennapi munkát végez: nyulakat ment, szállásol el, valamint békít ki. Mikor és miért kerülnek utcára a húsvétkor még ma is tömegesen felvásárolt nyulak, mire számítson az a felelős gazda, aki nyúltartásra adja a fejét, és mikor kell közbelépni, ha elhagyatottnak látszó kisnyúllal találkozunk a természetben?
Amikor virágzik a cseresznye, és közeledik a húsvét, az állatmentő szervezetek vadul kampányolnak az ellen, hogy sok szülő még ma is élő állatot vásárol a plüssállat, csokoládé vagy állatkerti belépő helyett. Ezzel nem kis kárt okoznak, az aranyos állatokra ugyanis a legtöbbször sanyarú sors vár az ünnep után – mondja Meier Krisztina nyúlsuttogó, az Első Nyúlmentő Alapítvány elnöke és nyúlpanzió-üzemeltető.
Nem is feltétlenül a levesben végzik
A 2014 óta létező alapítványt működtetve Meierék úgy tapasztalják, hogy még növekszik is azoknak a száma, akik húsvéti meglepetésként nyulat vásárolnak a gyerekeknek. Ez nem is feltétlenül az ünnepi hosszú hétvégén derül ki, hanem néhány hónappal később, a nyár elején, amikor kezdődik a vakáció:
ilyenkor a nyulak elkezdenek ivarosodni, védelmezik a területüket, ebből adódóan agresszívabban viselkedhetnek, előfordul az is, hogy megharapják a gyereket.
Számos családnak pedig azt is nehéz megoldania, hogy a nyaralás idején rábízza valakire a nyuszit, ezért inkább megválnak tőle. Meier Krisztina elmondása szerint sok állat nem is a levesben végzi, hanem inkább kidobják őket az utcára masnis dobozban vagy ketreccel együtt például lomtalanításkor – a hasonló rémtörténeteket hosszan lehetne sorolni. Az alapítvány átlagosan száz nyusziról gondoskodik egyszerre.

A Büntető törvénykönyv alapján üldözendő lenne az állatelhagyás, de nagyon nehéz elkapni az elkövetőket – sokszor olyan rossz állapotban találják meg a nyulakat az alapítvány munkatársai, hogy a jó szándék mellett sem biztos, hogy meg tudják menteni az életüket – főleg úgy, hogy nonprofit szervezetként, önkéntes alapon működnek.
A szakember szerint fontos lenne a prevenció: jól meg kell fontolni, hogy tudunk és akarunk-e felelősséget vállalni egy állatért. Rengeteg anyagi kiadással jár a nyuszitartás: ha normálisan akarjuk etetni az állatot, akkor érdemes jó minőségű szénát és prémium takarmányt vásárolni – ez nagyjából havi tízezer forint kiadás, és ez még csak a kezdet, mert felmerülnek állatorvosi költségek is.