Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
A 21. században sokkal kevesebb gondunk volna az újratermelődő kasztrendszerrel és a mai propagandában hívő szinte vallásos érzülettel, ha Táncsics Mihály törekvései legalább részben megvalósulnak. Egyre kevesebben sejtjük, hogy munkássága mennyire aktuális ma is, pedig ő a magyar demokratikus baloldali hagyomány kulcsfigurája, akit büszkén vallhatunk elődünknek. Amellett, hogy a parasztok és a munkások érdekeit képviselő radikális demokrata volt, az elfeledett Táncsics igazi hős is, akinek fordulatos, lemondásokkal teli élete filmre kívánkozna.
Orbán Viktor kiadta a jelszót, megint nem leszünk „migránsország”, ennek jegyében január elsejétől kevesebb vendégmunkás jöhet, és a küldő országok körét is korlátozzák. Egy Nógrád megyei vendégmunkásszállón jártunk, ahol a filippínó családapák már csomagolnak. Bármennyire is igyekeztek az elmúlt években beolvadni a közösségbe, a legtöbbjüknek haza kell térni.
Sulyok Tamás nem mond újévi beszédet, Magyar Péter igen, Gyurcsány Ferenc pedig így már csak azért sem, úgyhogy december 30-án kaptuk meg a DK elnökének jókivánságait. Érti, aki érti.