Ezzel a másodfokú bíróság megváltoztatta a Fővárosi Bíróság tavaly kihirdetett nem jogerős felmentő ítéletét. A tényállás lényege, hogy az ORFK KBI egykori magas rangú felderítő tisztje 1997-ben egy, az Energol-ügyben később megvádolt vállalkozóval összefüggésben konstruált rendőri intézkedést hajtott végre, majd arról valótlan tartalmú rendőri jelentést készített. Az ítélőtábla ugyanakkor nyomatékos enyhítő körülménynek tekintette a jelentős időmúlás mellett azt a körülményt, hogy Sándor István cselekményének indító oka a bűnüldözéssel volt kapcsolatos, illetve azt, hogy eljárása jogszerű is lehetett volna. 

Néhrer Péter, a tábla tanácsvezető bírája indoklásában megjegyezte, hogy Sándor István és a másodrendű vádlott, Csizmadia Imre, egykori várpalotai rendőrkapitány ügyében az elsőfokú bíróság előtt ügyészi fellebbezés hiányában jogerős felmentéssel zárult vádpontokhoz képest a most elbírált cselekmények lényegesen enyhébb súlyúak. Sándor István, aki az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét és ügyét a hatóságok által konstruáltnak tekintette, az ítélethirdetést követően újságírók előtt arról beszélt, hogy feletteseit minden lépéséről tájékoztatta, az ítélőtábla pedig nem vette figyelembe operatív tiszti mivoltát és az erre vonatkozó szabályokat. 

Hegedűs László ügyvéd, Sándor István védője a határozathozatalt követően annyit mondott: az írásba foglalt ítélet ismeretében döntenek majd az esetleges rendkívüli jogorvoslatról. A Fővárosi Ítélőtábla a zárt tárgyalást követően, az első fokon eljárt Fővárosi Bíróságtól eltérően, nyilvánosan hirdette ki határozatának indoklását. Az eljárás államtitok miatt volt zárt. 

A tábla határozatának szóbeli indoklásában elhangzott, hogy Sándor István 1997-ben, egyik jelenlegi vádlott-társa felkérésére, az olajos bűncselekményekkel kapcsolatos Energol-ügy egyik későbbi vádlottjának, Vadnai Gábornak a céges iratait tartalmazó táskát egy előre megrendezett rendőri akció keretében foglalta le. A táska előzőleg vádlott-társa birtokába került, de Sándor Istvánnal abban egyeztek meg, hogy harmadik vádlott-társuktól foglalja le bűnjelként és erről rendőri jelentés is készült, melyben Sándor István valótlanul azt írta, hogy az intézkedés kezdetén úgy vélte, Vadnai
Gábor ellen lép fel. Mindezt az ítélőtábla úgy minősítette, hogy Sándor István tettesként, egyik vádlott-társa felbujtóként, másik pedig bűnsegédként követett el hivatali visszaélést. Továbbá a rendőri jelentés elkészítése miatt Sándor István bűnös hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében is. 

Az eljárás során korábban előadott védői érvelésekre reagálva, a tanácselnök megjegyezte azt is: a vádbeli cselekmények idején hatályos, illetve a jelenlegi szabályozás is lehetővé teszi azt, hogy bűnüldözési érdekből a hatóságok tagjai bűncselekményt kövessenek el, de ehhez ügyészi hozzájárulás kell, illetve a felettest pontosan tájékoztatni kell a fedett nyomozó cselekedeteiről. Mindezt azonban Sándor István a vádbeli cselekmények során nem tette meg. 

A bíróság megjegyezte azt is, hogy vannak további, a nyilvánosságra nem tartozó érvei is, melyek a vádlottak bűnösségét támasztják alá. 

A Sándor István esetében kiszabott 600 ezer forintos pénzbüntetésből a rendőrtisztnek csak 280 ezer forintot kell megfizetnie, miután büntetésébe beszámították korábbi, több hónapos előzetes letartóztatását. Két vádlott-társának pedig 300, illetve 200 ezer forintos pénzbüntetést kell megfizetnie.  

A büntetőper vádlottja volt még Csizmadia Imre egykori várpalotai rendőrkapitány, akit a vádlottak közül egyedül marasztalt el az első fokon eljárt Fővárosi Bíróság.  Az ítélőtábla a Csizmadia Imrére korábban kiszabott másfél éves felfüggesztett szabadságvesztést nem súlyosította, de négy újabb bűncselekményt, hivatali visszaélést rótt a terhére. A jogerős ítélet szerint a volt várpalotai rendőrkapitány a '90-es évek végén romániai ismerőse magyarországi tartózkodási engedélye, illetve közlekedési szabálysértést elkövető személyek, köztük Gyapai Zoltán akkori Veszprém megyei országgyűlési képviselő, egy polgármester fia, egy vendéglős és egy szövetkezeti vezető ügyében járt közben törvénysértő módon.