"Az Alkotmánybíróság is tudna véleményt alkotni és tudna személyeket javasolni a jelölő bizottságnak. Tehát hogyha két alkotmánybírót meg kell választani, akkor az Alkotmánybíróság tudna négy-öt jelöltet prezentálni (...)" - mondta Holló András a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában.

Hozzáfűzte: fontosnak tartaná, hogy a folyamatban valamilyen szerepet kapjanak, a személyekkel kapcsolatosan véleményezési joguk legyen; mint fogalmazott, "hangsúlya legyen az Alkotmánybíróságnak", ami szerinte természetesen nem döntést, hanem valamiféle motiváló szerepet jelent.

A testület elnöke egyetértően megerősítette a kérdező felvetését, miszerint jelenleg a folyamatból a testület ki van rekesztve. Mint mondta, "informálisan egy olyan sajátos szituáció van", hogy Szili Katalin házelnök tulajdonképpen kapott egy "mandátumot" a bizottságtól arra, hogy ő a jószolgálati szerepvivő.

A még nem hivatalos két jelölt "szakmailag igazán kellemes társa lenne a testületnek" - fűzte hozzá az elnök név említése nélkül. Holló András kiemelte: átmenetileg elfogadná, hogy tíz taggal működjön a testület, ám nagyon komolyan kellene venni, hogy tizenegy fő alkotja az Alkotmánybíróságot.

Az öt közjogi méltóság hétfőn megbeszélést folytatott az Alkotmánybíróság működéséről. Mádl Ferenc államfő - a taláros testület elnökének kezdeményezésére - azért hívta meg a Sándor-palotába Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét, Holló Andrást, az Alkotmánybíróság és Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, mert az alkotmánybírókat jelölő parlamenti bizottság régóta nem tud konszenzusra jutni a törvényes okok miatt tizenegyről nyolc főre apadt testület kiegészítését illetően.

A megbeszélés nyomán az igazságügyi tárca megkezdi azoknak a jogszabályi változtatásoknak a kidolgozását, amelyek a jelenlegi jelölési szabályok megváltoztatásával biztosítanák, hogy az Alkotmánybíróság a jövőben mindig teljes létszámmal működhessen.