Szocialista elnökjelölő kongresszus. Nagy volt a bizakodás © Túry Gergely

A politológusok véleménye megegyezett abban, hogy az első két fordulóban egyik jelölt sem kaphatja meg a szükséges, 257 fős kétharmados többséget, miután a kisebbik koalíciós párt, az SZDSZ bejelentette, hogy nem támogatja egyik jelöltet sem, így húsz képviselője nem szavaz, bár ez alól egyéni felmentést lehet kérni. Frakciójuk hétfőn hozhatja nyilvánosságra, hányan kértek felmentést.

Az Országgyűlésnek Szili Katalinnal együtt 178 MSZP-s, húsz SZDSZ-es, 169 fideszes, nyolc MDF-es és 11 független képviselője van. A harmadik fordulóban, amire várhatóan kedden délután kerül sor, már a szavazásban résztvevők egyszerű többségével lehet megválasztani az új köztársasági elnököt.

Szili Katalin megválasztásához az kell, hogy független képviselők közül jó néhányan rá szavazzanak, az SZDSZ engedélyezze, hogy néhány képviselőjük voksolhasson és ők Szili Katalinra szavazzanak, sőt esetleg az is szükséges, hogy a Fidesz táborából valaki átszavazzon; és nem utolsósorban az kell, hogy az MSZP egységesen Szili Katalin mellett voksoljon, mert "ebben sem lehetünk biztosak, hogy az egész frakció kiáll majd mellette" - mondta Csizmadia Ervin.

© MARABU

Lakner Zoltán szerint Szili Katalin megválasztásához az kellene, hogy Sólyom László támogatói tízzel kevesebben legyenek jelen a szavazáson, vagy hogy a fél SZDSZ mégis szavazzon, és mindannyian Szilire. "Ezeket abszurd variációknak tartom" - mondta, hozzátéve, szerinte nagyon minimális az esélye a jelen felállás szerint, hogy Szili Katalin köztársasági elnök legyen.

Lengyel László szerint Szilinek akkor van esélye, ha a jobboldaliak átszavaznak rá. "Ami azt jelenti, hogy Orbán Viktor (...) valamiért úgy gondolja, hogy esetleg a jobboldalnak sokkal jobban jönne Szili Katalin" - mondta a politológus, hozzátéve: "ez egy érlelődő baloldal-jobboldal közötti együttműködést jelent a következő évi választásokig".

"Önmagában az, hogy a jobboldalon keresik a csellengő képviselőket a baloldaliak, ez már önmagában mutatja, hogy feladták azt az elvet, hogy mégis csak a baloldal jelöltjének kéne itt lenni" - tette hozzá Lengyel.

Sólyom László. Az MSZP új jelöltje? © Vörös Szilárd

Kéri László elképzelhetőnek tartja, hogy végeredményként elfogadható az MSZP számára Sólyom László megválasztása. Véleménye szerint lehet, hogy eredetileg nem gondoltak erre, de amikor látták, hogy "nem tudnak kimászni a saját maguk által állított kelepcéből", felmerülhetett, hogy "végigjátsszák" Szili támogatását, de ha nem lesz más választás a harmadik fordulóban, akkor elegáns dolog, ha Sólyom Lászlót támogatják.

Ez Kéri László szerint "okos döntés" lenne, mert "kihúzná a méregfogát" annak a politikai vereségnek, hogy az ellenzék jelöltje lett a köztársasági elnök. Ha a koalíció mindenestől odaállna Sólyom mellé, "majdnem hogy ez lenne a politikai bölcsesség netovábbja", három okból: így Sólyom László erős legitimációjú államfő lenne, elvenné az ellenzék diadalittasságát és el lehetne venni annak a kudarcnak az élét, hogy nem tudtak közös jelöltet állítani.

Csizmadia Ervin, Lakner Zoltán és Kéri László egyöntetűen úgy nyilatkoztak, ha a szocialista párt meghátrál, azaz visszalépteti Szili Katalint, vagy ha versenyben tartva jelöltjét vereséget szenved, annak azonos a következménye, mégpedig az, hogy az MSZP gyenge párt benyomását fogja kelteni.

Lengyel László amellett érvelt, hogy Szili Katalinnak személyes indulatait és érzelmeit félretéve önként vissza kellene lépnie, ez "méltóságteljes és korrekt ajánlat" lenne.

"Látnia kell, hogy minél tovább megy előre az ügy, annál biztosabban a baloldal szétveréséhez vezethet egy ilyen választás, tehát a saját oldalát teheti tönkre" - mondta. Visszalépés esetén már az a kérdés - és ez az első forduló után is bekövetkezhet - (...), hogy van-e már az MSZP-nek jelöltje második helyen, vészforgatókönyve van-e - tette hozzá Lengyel.

"Attól tartok, hogy nincs" - mondta, hozzátéve: ha egy új jelöltet az egységes frakció a kormányfővel együtt támogat, akkor "el nem tudom képzelni, hogy a szocialista párt olyan fegyelmezetlen legyen, hogy annak ellenére ne szavazza meg". Az eddig felmerült személyiségek közül Glatz Ferencet, az Akadémia volt elnökét és Bárándy Péter volt igazságügyi minisztert is esélyesnek nevezte, s, mint mondta, akkor a szocialista párt "dicsőségteljesen", "nagyon jól is kijöhet" a dologból, mondván: "igaz, hogy magunkat válságba taszítjuk, de ezt megoldottuk".

Lengyel figyelmeztetett azonban arra, hogy a dolog politikai merészséget kíván, és "hihetetlenül kétesélyes". "Most az esélyek, sajnos, inkább arra utalnak, hogy a baloldalnak sikerül szétvernie magát, akárcsak Lengyelországban vagy Csehországban " - tette hozzá.