Alkotmánybíróságnak az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény, közismert nevén ügynöktörvény módosításáról szóló törvényt, mivel álláspontja szerint a törvény több szabálya is ellentétes az Alkotmánnyal.

Az új törvény által bevezetni kívánt módosítás révén megszűnne az elmúlt rendszer biztonsági szolgálatainál feladatot ellátó, operatív állományban lévő személyek (az ügynökök), a hálózati személyek és a hivatásos alkalmazottak személyére és működésére vonatkozó adatok titkossága. Ezeket az adatokat a jövőben bárki korlátozás nélkül megismerhetné - figyelmeztet közleményében az elnöki hivatal.

A köztársasági elnök az Alkotmánybíróság korábbi határozatai, valamint az ún. Sólyom-bizottság 2003-as jelentése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a módosítás alkotmányellenes. A törvény ugyanis szerinte megfelelő alkotmányos indok nélkül, következésképp szükségtelenül korlátozza az érintett személyek személyes adatainak védelmét. „Mivel a megfigyeltek a hatályos törvény alapján is megismerhetik a velük kapcsolatba hozható operatív kapcsolatról, hálózati személyről, hivatásos alkalmazottról az azonosításukhoz szükséges adatokat, az információs önrendelkezési jog érvényesítéséhez (és az „információs kárpótláshoz”) nincs szükség ezeknek a személyes adatoknak a teljes nyilvánosságra hozatalára” – áll az elnöki hivatal közleményében.

A köztársasági elnök ugyanakkor azt a kérdést is felvette, vajon alkotmányosan elfogadható-e a hivatásos alkalmazottaknak, tehát a beszervezőknek és tartótiszteknek, illetve a hálózati személyeknek, tehát a beszervezett ügynököknek egységes kezelése adataik nyilvánosságra hozatalát illetően.