A nyári ítélkezési szünet után folytatódott a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon, az a május elején, fokozott biztosítás mellett megkezdődött büntetőper, melyben Radnai Lászlót és tíz társát vádolja emberölés előkészületével, fegyvercsempészettel és lőfegyverrel történt visszaéléssel az ügyészség.

A perben korábban vallomást tett Slobodan Stojanovics ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, egyelőre bizonytalan, hogy mikor jelenik meg újra a bíróság előtt. A szerb férfi, aki a nyomozás során még gyanúsított volt, de aztán vádalkut kötött a hatósággal, a korábbi tárgyalásokon részletes, Radnaiékra terhelő, az ügyészi vádat alátámasztó vallomásokat tett.

Nem mindennapi tárgyalás

Változatlan szigorított biztonsági intézkedések mellett szeptember 12-én folytatódik a kecskeméti maffiaper. Radnai Lászlót és tíz bűntársát minden tárgyalási napon géppisztolyos kommandósok őrzik. A tervek szerint október végén hirdethet ítéletet a bírói tanács. A maffiaper tárgyalási napjain nem lehet parkolni a bíróság épülete mellett. Az épület folyosóit kommandósok felügyelik, és a tárgyalóteremben is ülnek majd géppisztolyos rendőrök. Rendőrségi feljelentés lett a vége a június 2-i rendbontásnak. Az ominózus napon az egyik védett tanú a szünet elrendelése után éppen készült elhagyni a termet, mikor a hallgatóság soraiban ülő, motorosruházatot viselő férfi leköpte és meglökte. A tanú erre széket vágott az illetőhöz.

A koronatanú május végén egyszer már eltűnt. Akkor Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője annyit mondott: a tanú "csak ideiglenesen került ki a rendőrség látóköréből, (...) nincs benne a tanúvédelmi programban, (...)neki személyi védelem jár". Most Slobodan Stojanovics ellen egy másik bűnügy miatt adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot.

Ugyanakkor a vádat képviselő megyei főügyész-helyettes a hétfői tárgyalás elején becsatolta az Aranykéz utcai robbantásnál megölt Boros Tamás korábban tett vallomását, azzal, hogy a bíróság ismertesse és tegye a bizonyítási eljárás anyagává. 1997. január 22-én Boros Tamás ellen merényletet követtek el, a lakókocsijára lőttek, és a terepjáróját is találat érte. Akkor nyomozás indult emberölés gyanúja miatt, és ennek során a sértett többször is vallomást tett.

Az ügyész szerint Boros beszélt a nyomozóknak a fővárosi alvilág felépítéséről. Megemlítette, hogy a Conti Car csoporthoz tartozó személyek közül többen megpróbálták átvenni a hatalmat Budapesten. A Conti Car Kft. a kecskeméti maffiaper elsőrendű vádlottjának, Radnainak az érdekeltségébe tartozott. Borost egy évvel később, 1998-ban ölték meg az Aranykéz utcai robbantás során, Slobodán Stojanovics kecskeméti maffiaperben tett vallomása szerint Radnai utasítására. Az ügyész szerint Boros vallomásából kiderül, hogy Radnaiék már az 1990-es évek óta bűnszövetkezetet működtettek és ez erősíti Slobodan szavahihetőségét is.

Radnai László és több társa tagadta a terhére rótt vádakat és vitatta a szerb koronatanú szavahihetőségét.

A hétfői tárgyalási napon a szerb származású hatodrendű vádlott, aki a vádirat szerint testőrként is dolgozott Radnaiék mellett, vallomást tett és beismerte, hogy részt vett a Szerbiában vásárolt fegyverek beszerzésében. Kitért arra, hogy ő közvetített a nemzetközi körözés alatt lévő koronatanú és a szerb fegyverkereskedők közötti üzletkötésben, de nem tudja, ki rendelte meg a fegyvereket. A hatodrendű vádlott tudomása szerint nem magyarországi személyek voltak a megrendelők.