szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A kormány a közbeszerzési- és a csődtörvény módosítását javasolja - jelentette be Batiz András kormányszóvivő szerdai sajtótájékoztatóján. A módosított csődtörvény jövő nyáron lépne hatályba, s a kinntlevőséggel küzdő felet védené. A közbeszerzési törvényen az uniós jogszabályokhoz igazodva változtatna a kormány.

A csődtörvény módosításának célja, hogy egyértelműbbé tegye a felszámolási eljárás menetrendjét, és nagyobb védelmet adjon, ha egy vállalkozó nem tudja, vagy nem akarja kifizetni tartozását az üzletfeleinek - mondta Batiz András, hozzátéve, hogy a módosítás 2006. július 1-én lépne hatályba.

Mint mondta, jelenleg gyakran elhúzódnak a felszámolási eljárások, és ha valaki "trükközni akar", akkor el is tudja kerülni azt, hiszen akkor lehet kérni az adós felszámolását, ha vele szemben 60 napnál régebbi lejárt követelés van érvényben, az utolsó pillanatban azonban kiderülhet, hogy az adós mégis vitatja a tartozást. A kormány javaslata szerint az adóst levélben kell majd felszólítani, hogy fizessen, és ha 30 napon belül nem vitatja érdemben írásban a tartozást, akkor a bíróság elrendeli a felszámolást - tette hozzá Batiz András. 

A módosítás szerint ezek után a felszámolás megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha az adós fizet - közölte. A szóvivő tájékoztatása szerint a vagyonkimentés megakadályozásának érdekében a hitelező kérheti, hogy az adós céghez - akár a felszámolási eljárás kezdete előtt - vagyonfelügyelőt rendeljenek ki, aki az adós vállalkozás valamennyi vagyontárgyát megvizsgálhatja és a megakadályozhatja azokat az üzleti tranzakciókat is, amelyeket nem tart indokoltnak. Batiz András hangsúlyozta: míg eddig a törvény nem adott igazán előnyt a zálogjoggal biztosított követelés számára, a módosítás szerint, ha a zálogtárgyat a felszámolás során eladják, akkor a vételár a zálogjogosultat illeti. 

A közbeszerzési törvény módosításának legfőbb oka, hogy a magyar szabályokat hozzá kell igazítani az uniós előírásokhoz, ennek érdekében a kormány új módszerek bevezetését is javasolja - mondta el a kormányszóvivő, majd kifejtette: az egyik ilyen új módszer a versenypárbeszéd, amelynek lényege, hogy ha egy beszerzésről előre tudható, hogy bonyolult, akkor a beszerző előbb konzultál a lehetséges szállítókkal, és ezek után készíti el az ajánlati felhívást. Hozzátette: a keretmegállapodás intézménye azt jelenti, hogy az első körben több nyertest hirdetnek, majd a második körben ezek a cégek egymás alá licitálva versenyezhetnek a megbízás elnyerésért.

Egy másik újítás, hogy lennének úgynevezett védett műhelyek is, így a közbeszerzési eljárásokban előnyt kapnának azok a cégek, amelyek csökkent, vagy megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztatnak, sőt ki lehet írni olyan pályázatokat is, amelyeken csak ilyen cégek indulhatnak - mondta a kormányszóvivő. Közölte: a kormány változtatásokat javasol a parlamentnek néhány értékhatár kapcsán is, így az egyszeri eljárás alsó határát az áru- és szolgáltatások beszerzésénél kétmillió forintról nyolc millióra emeli, míg az építési beruházásoknál ez tízről, tizenöt millióra emelkedik. Elmondta: módosítás szerint közbeszerzési tanácsadót csak a versenypárbeszédes, vagy az európai uniós értékhatárt meghaladó eljárásban kell alkalmazni, minden más esetben szabadon dönthet a pályázó, hogy akar-e közbeszerzési tanácsadót alkalmazni.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Gazdaság

Áremelkedéshez és csődökhöz vezethet a termékdíjtörvény módosítása

A kereskedelmi lobbi élésen bírálja a környezetvédelmi termékdíjakról szóló törvény ősszel parlament elé kerülő tervezett módosítását; szerintük a szabályozás áremelkedéshez és kisebb vállalkozások csődjéhez vezethet. A jogszabály alapvetően az egyre növekvő kommunális műanyag hulladék csökkentését célozza.

Gazdaság

Csődvédelmet kér a Humet

A táplálékkiegészítő anyagokat gyártó Humet Rt. közgyűlése pénteken a sikertelen alaptőke-emelés miatt utasította az igazgatóságot, hogy a társaság nevében kérjen csődvédelmet.

MTI Gazdaság

Magyarország az élen a cégcsődökben

Az idei első félévben az uniós országok közül Magyarországon és Szlovákiában volt a legtöbb cégcsőd - állítja az osztrák KSV hitelvédelmi szövetség.

Gazdaság

Magyarország vezet a vállalati csődökben

Nyugat-Európában nőtt, az új EU-tagok körében viszont csökkent tavaly a vállalati csődök száma – derül ki a Creditforum kutatóintézet jelentéséből. Magyarországon 2003-hoz képest 0,8 százalékkal több, 7756 csődöt regisztráltak, és ez térségünkben a legmagasabb szám.

65 férőhelyes menedéket építenek a kacsacsőrű emlősöknek, próbálják megmenteni őket

65 férőhelyes menedéket építenek a kacsacsőrű emlősöknek, próbálják megmenteni őket

Egyre nagyobb a túlterheltség a kórházakban

Egyre nagyobb a túlterheltség a kórházakban

„Most mindenkinek úgy marad a haja, ahogy van”

„Most mindenkinek úgy marad a haja, ahogy van”