A boldogságérzet nem a megvásárolt termékektől függ – figyelmeztetnek a Magyarországon hatodik éve megrendezett Ne Vásárolj Semmit! Nap szervezői. Az egynapos „fogyasztói böjtöt” hirdető akcióra minden év novemberének utolsó péntekjén – idén 25-én – kerül sor. Felszólításuk a fogyasztói társadalom motorjaként működő vásárlóknak szól: a gyártók és reklámok gerjesztette fogyasztás indokolatlan méreteket ölt, és a környezetre, illetve a társadalomra is káros hatással van. A „túlfogyasztásra” és „rosszfogyasztásra” figyelmeztető civil szervezetek felhívásában az is szerepel, hogyha mindenki olyan mértékben fogyasztana (energiát, nyersanyagot stb.), mint az Egyesült Államok polgárai, akkor a Föld lakosságának ellátásához hat hasonló bolygóra lenne szükség. Magyarország esetében ez a szám „csak” három.

„Dávid és Góliát harcának tűnhet a kezdeményezés, ha szembeállítjuk egy tőkeerős multi és egy civil szervezet lehetőségeit, de nem szélmalomharcot vívunk!” - válaszolja Újhelyi Kata szervező, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa a hvg.hu azon kérdésére, hogy lehet-e valós, mérhető hatása egy ilyen napnak. Újhelyi szerint nekünk könnyebb visszafordulni azon a környezet- és társadalom-romboló úton, amelyen a fejlettebb nyugati államok már évtizedek óta járnak. Eredményként könyvelik el azt is, hogy idén – megítélése szerint - már komoly médiaérdeklődéssel számolhatnak.

A Ne Vásárolj Semmit! Nap tíz évvel ezelőtt vált nemzetközi eseménnyé. Az USA-tól Japánig számtalan országban aktivizálódnak az önkéntesek (az ún. JammerGroup-ok) ezen a napon és házi készítésű röpcédulákkal, táblákkal, jelmezekkel figyelmeztetik a vaktában vásárlókat a mértéktelen fogyasztás következményeire. Az idei év nevesített célpontja az amerikai illetőségű Walmart megamarket-hálózat, amely - egyes hírek szerint - Magyarországon is megjelenhet.

Itthon egyelőre nem lesznek röpcédulás - beöltözős akciók, békésebb programokkal készültek a hazai szervezők. Lesz ajándékkészítő kézműves foglalkozás, konferencia, csere-bere akció, filmvetítések. Ezek a programok egyébként egybecsengenek a „ne vásárolj semmit karácsonykor” amerikai kezdeményezéssel, melynek honlapján a látogatók a boltban vásárolt ajándékok helyett bábelőadásokat, home-videók készítését, fair-trade termékek beszerzését vagy éppen babysitter kupont ajánlanak alternatívaként. Bár Magyarországon nincs karácsonyi változata a „ne vásárolj” napnak, Újhelyi Kata szerint a november 25-i rendezvények üzenete különösen igaz lehet az elüzletiesedett ünnepre. A szervező szerint intő jel, hogy a KSH adatai azt mutatják: 100 háztartásra 138 színes tévé és 125 mobiltelefon jut. Az is óvatosságra int, hogy a 15 éves fiatalok 29-34%-a fogyaszt a reklámokból ismert édességet vagy üdítőt minden nap.

Szőke Tamás, az egyik legnépszerűbb fővárosi bevásárlóközpont, a Mammut marketing igazgatója a hvg.hu kérdésére elmondta, hogy annak a 35-40 ezer napi látogatónak, aki betér hozzájuk, igyekeznek alternatívákat kínálni, hogy ne a vásárlást tekintsék elsődleges kikapcsolódási formának. Egy 2004-es felmérésük szerint a náluk megfordulók 53 százaléka vásárlásra, míg 47 százaléka szórakozásra, kikapcsolódásra fordítja a Mammutban töltött idejét. Szőke „közösségi térként” definiálja munkahelyét, ahol számos kiállítás és színházi előadás is segíti a kultúrált kikapacsolódást. Arra a kérdésre, hogy a központ marketingeseként hol tölti a szabadidejét, azt válaszolta: „minden igényes programra nyitott vagyok, legyen az akár a Mammutban, akár máshol”.

A Gfk Hungária Piackutató Intézet adati alpján készült hvg.hu - elemzés Újhelyi Kata aggodalmait és Szőke Tamás adatait is alátámasztja. A fogyasztás és a bevásárlóközpontok, hipermarketek forgalma nő, ugyanakkor sokak számára nyűg a vásárlás és egyre többen tartják fontosnak a minőséget.

A megkérdezettek 64 százaléka a fogyasztás csökkentését tartja kívánatosnak – ez az adat közel van a Közép és Nyugat-Európában mért eredményekhez. Arra a kérdésre ugyanakkor, hogy elromlott dolgaimat javíttatom-e vagy magam szerelem meg, a magyarok 58 százaléka azt válaszolta, hogy külső segítséget venne igénybe, míg Nyugat-Európában csak 52 százalék fordulna szerelőhöz. A vásárlás örömként vagy teherként történő definiálásakor a magyarok 42 százaléka minősítette kellemes tevékenységnek a fogyasztási cikkek beszerzését, tőlünk nyugatabbra ez az adat 60 százalék volt. Általánosságban elmondható az is, hogy minél idősebb valaki annál fontosabb számára az ár, sokkal inkább tehernek tartja a vásárlást, és véleménye szerint indokolt lenne a fogyasztás csökkentése.

A táblázatok azt is egyértelművé teszik, hogy a decemberi forgalom néhány százalékkal felülmúlja egy átlagos hónap forgalmát. Tavaly a legtöbben – a vásárlók 22 százaléka – hipermarketek polcairól válogatott. 2000-ben ez az adat még csak 14 százalék volt és a legtöbben, 29 százalék kisboltokban szerezte be a számára szükséges fogyasztási cikkeket, de ez az arány az elmúlt években megfordult a hipermarketek és láncjoz tartozó kisboltok javára. Öt évvel ezelőtt 1445 milliárd forintot költöttek a fogyasztási cikkek piacán, míg tavaly ez az összeg már 2200 milliárd volt.