A 1990 és 2000 között mért drámai emelkedés arra vezethető vissza, hogy manapság jobban felismerhetőek a fogyatékosságok, így a fogyatékos emberekről pontosabb képünk van - magyarázta Blahó András a Fogyatékos Emberek Nemzetközi Napján, a fogyatékos gyerekek rendszerváltás utáni helyzetét vizsgáló UNICEF-jelentést bemutatva.

Az összesítés készítői az elmúlt évtized legpozitívabb fejleményének a szülők és a szolgáltatásokat nyújtok javuló hozzáállását tartják. De rámutatnak arra is, hogy még sok tennivaló van a fogyatékossággal élő gyerekeknek az oktatásba és a társadalomba való integrálásával kapcsolatban.

Tausz Katalin szociológus, a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány elnöke a magyarországi helyzetet ismertetve elmondta, hogy a 0-14 év közötti korosztály 1,7 százaléka bizonyult fogyatékosnak a 2001-es népszámlálás szerint, a roma lakosság körében a fogyatékos gyermekek aránya viszont a 17 százalékot is meghaladta. 

A szakember aggasztónak nevezte, hogy a halmozottan fogyatékosokat gondozó családok esetében kétszer, háromszor nagyobb a szegénységi kockázat, mint más családoknál, és egyharmaduk semmiféle pénzbeli támogatásban nem részesül információ hiány miatt. Balázs János, az esemény helyszínének helyet adó Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar tudományos főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a legfontosabb cél a fogyatékosok társadalmi befogadásának elősegítése. A jelentést készítők érvelése szerint pedig a zárt intézeti elhelyezés helyett azt kell lehetővé tenni, hogy minden gyermek saját családjában élhessen, ehhez viszont a nehéz anyagi körülmények között élő családok támogatására van szükség - közölte a szakember.

A felmérés statisztikái alapján 2002-ben több mint 317 ezer fogyatékos gyermek élt bentlakásos intézményekben és továbbra is a szegregált intézményekben történő speciális oktatás dominál a régióban. 

December 3-a 1992 óta a Fogyatékos Emberek Nemzetközi Napja. Az ENSZ által életre hívott világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a betegség, baleset vagy katasztrófa következtében fogyatékossá válók problémáira. Magyarországon több mint 600 ezerre becsülik a tartósan egészségkárosodott és fogyatékossággal élő emberek számát, sorsuk alakulása közvetve a lakosság mintegy harmadát érinti.