Sokat nyertek az újak, de a régiek se jártak rosszul

Tony Blair soros elnök. Kész kompromisszum © AP

A nettó befizető tagállamoknak ugyan nem sikerült az uniós összjövedelem mértéknek 1 százaléka alatt tartaniuk a büdzsé éves nagyságát, de valamennyien kedvezményekkel álltak fel az asztaltól – véli az MTI gyorselemzése.

Közülük az elnöklő Nagy-Britannia ugyan a hét évre vonatkozóan több mint 10 milliárd eurót engedett egyedülálló uniós visszatérítéséből, de a visszajáró összeg 2007-től még így is magasabb lesz a tavalyi 5,3 milliárd eurónál. Hollandia évi egymilliárd euróval, Ausztria 600 millióval, Németország 300 millióval, Svédország 150 millióval fizet kevesebbet ezentúl a büdzsébe. Franciaország megtarthatta magas agrártámogatásait, Luxemburg vidékfejlesztési többletpénzhez jutott. Valamennyi nettó befizető nyert a végelszámolásnál az elmaradottabb régióinak járó támogatások növekedésével is.

A megállapodás nagy nyertesei egészen bizonyosan a tavaly csatlakozott új, illetve a 2007-ben belépő tagállamok (Bulgária és Románia). Közülük is különösen a legkeményebben harcolók, Lengyelország és Magyarország volt elégedett a eredménnyel. Lengyelország az uniós támogatások legnagyobb kedvezményezettje lesz, az összes támogatások mintegy ötödét szerezte meg. Magyarország 22,6 milliárd eurós támogatása, illetve a megállapodásban szereplő kedvező szabályozási változások – a kormány nyilatkozatai szerint – még a korábbi reményeket is túlszárnyalják.

Pozitív eredménnyel zárt az előző javaslatokhoz képest a többi új tagország: Málta és Ciprus, a balti államok, Csehország, Szlovákia és Szlovénia is. Szlovákia, Litvánia és Bulgária összesen 1,4 milliárd euróban részesednek régebbi típusú atomerőműveik leállításának segítésére is.

A tavalyi bővítést megelőzően leginkább kedvezményezett államok – Spanyolország, Portugália, Görögország, Írország – ugyancsak többé-kevésbé elégedetten álltak fel a tárgyalóasztalétól. Spanyolország az utolsó tárgyalásokon 2 milliárd eurós többlettámogatást harcolt ki technológiai fejlesztéseinek segítésére. Olaszország 1,9 milliárd eurónyi pluszpénzt ért el kutatási és fejlesztési terveinek segítésére. Portugália összesen 22,5 milliárd eurós támogatással zárta le a tárgyalásokat, Írország a vidékfejlesztési támogatások növekedésén nyert többletet.

A többi tagállam nagyjából megőrizte korábbi költségvetési pozícióját, illetve itt-ott javított azon. Belgium például egyik kevésbé fejlett régiójának szerzett nagyobb támogatást, Dánia az agrártámogatások egyik fontos haszonélvezője maradt, Finnország pedig a vidékfejlesztésre összesen 3,6 milliárd euróval megnövelt támogatás egyik vezető haszonélvezője lett.

Az uniós intézmények megfogalmazta céloktól ugyan az összjövedelem 1,045 százalékára rúgó éves bontású, összesen 862,36 milliárd eurós költségvetés jelentősen elmarad, ám az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Durao Barroso máris értésre adta, hogy a végrehajtó testület támogatja az elfogadott megállapodást, mert az jelentős mértékű szolidaritásról tesz tanúbizonyságot.