A vádirat szerint az első fokon 12 év fegyházbüntetésre ítélt Radnai László a kilencvenes évek közepétől egy bűnszervezet első számú vezetője volt. A hierarchikusan felépített szervezetben közvetlenül alatta helyezkedett el a most 10 év fegyházra ítélt Mészáros Péter, az 5 év fegyházra ítélt Csüllög Zsigmond és a 6 év fegyházra ítélt Ferencsik Attila. A szervezet harmadik szintjén állt, de - Radnai felügyelete alatt - még irányítási és döntési joggal rendelkezett Molnár Miklós Richárd. A nyomozók szerint ez az öt ember hozta meg a döntéseket, a végső szó azonban minden esetben Radnaié volt.

Bevételi források

A vádirat szerint a Radnai vezette bűnszervezetnek kábítószer-kereskedelemből, prostitúcióból és védelmi pénzek beszedéséből származtak bevételei. Radnaiék ezen kívül fél illegális és legális üzletekben is érdekeltek: régiségboltjaik, teniszpályájuk, szállodájuk és éttermeik vannak – egyikük tulajdonában áll például a Budapest belvárosában található Zsiráf étterem is.

A bűnszervezeten belül munkamegosztás volt: Csüllög a pénzügyi visszaélések végrehajtására szakosodott, Molnár ellenőrizte a szórakozóhelyeket Budapesten és a Balatonon, de ő koordinálta az erőszakos fellépést igénylő akciókat is. Radnaiék a nyolcvanas-kilencvenes években sem voltak ismeretlenek a rendőrség előtt: érdekeltségükbe tartozott az illegális olajüzletből profitáló Energol Rt., és a magyar-ukrán autóüzletre specializálódott Conti-Car Kft. Utóbbi cégeket rendőrök és bűnözők egyaránt gyakran hozták összefüggésbe a kilencvenes években zajló robbantásos bűncselekményekkel.

Mindehhez persze emberekre, vagy ahogy az alvilágban mondják, „katonákra”, végrehajtókra volt szükségük. Ilyen szerepet töltött be N. Endrigo, Z. Imre, Á. Zsolt, P. József, valamint az egykori válogatott birkózó, ifjúsági világbajnok Gelénesi Nándor. Állítólag Radnaiék bőkezűen honorálták katonáikat: a testőrök például százezres fizetést, mobiltelefont, lakást és Audit kaptak.

Egy sikeres üzlet vége

Radnaiék tavaly áprilisban összeütközésbe kerültek a Balaton térségét uraló T. Tibor vállalkozóval, és elhatározták: likvidálják, megszerezve az „üzletember” érdekeltségeit. A hvg.hu úgy tudja, Radnaiék azért akartak a Balatonon terjeszkedni, mert meglévő érdekeltségeik már nem biztosítottak számukra megfelelő anyagi bázist, azaz elfogyott a pénzük. A vállalkozó megölésére három, máig ismeretlen szlovák bérgyilkost kértek fel, akikkel Gelénesi tartotta a kapcsolatot. Molnárra a fegyverek beszerzését bízták rá. Úgy tervezték, hogy T. Tibort Balatonfüreden, egy diszkó parkolójában vagy egy útkereszteződésben motorról mészárolják le.

Fegyvereken buktak meg © Horváth Szabolcs

Erre azonban nem került sor, mert tervükről a rendőrség – hírszerzőkön keresztül – értesült, s 2004 augusztusától folyamatosan kapcsolta le a banda tagjait, köztük a bűnszervezet vezetőit is. Az első letartóztatás egy Kecskemét melletti benzinkútnál történt 2004. augusztus 4-én, amikor a nyomozók három főt vettek őrizetbe és négy pisztolyt, két géppisztolyt, hangtompítót és lőszereket foglaltak le. Fél év alatt sikerült a rendőrségnek a hálózatot felderíteni és többeket letartóztatni. A nyomozás tizenöt ember ellen indult, ám négyükkel – köztük Radnai szerb testőrével, Szlobodan Sztojanoviccsal – vádalkut kötöttek a hatóságok. Információink szerint a rendőrök azért tudták lekapcsolni a szervezet felső vezetését, mert az - a bűnszervezet korábbi akcióival ellentétben – közvetlenül is bekapcsolódott a T. Tibor elleni merénylet szervezésébe.

Változhatnak az erőviszonyok?

Ha az elsőfokú ítélethez hasonló jogerős ítélet születik, akkor számítani lehet arra, hogy a banda kinti érdekeltségeire más bűnözői csoportok próbálják majd rátenni a kezüket. Információink szerint például a szervezet érdekeltségébe tartozó egyik budapesti étteremet már hosszú ideje próbálja megszerezni egy olyan vállalkozó, aki az utóbbi években tucat, jól jövedelmező fővárosi szórakozóhelyet vásárolt fel - sokszor a tulajdonosra gyakorolt "erős nyomással".

Radnaiék ugyanakkor még előzetes letartóztatásuk alatt is próbálkoztak azzal, hogy kinti üzleteiket megtartsák, illetve irányítsák. Molnár Miklós Richárd például olyan leveleket írt a börtönből a később védett tanúvá előlépett testőrének, amelyben arra utasította a férfit, hogy hajtson be különböző, a korábbi üzletekből még járó tartozásokat. Ezekben a levelekben olyan behajtásokról és különböző pénzszerzési akciókról írt, amelyek esetenként 5-10 millió forintos ügyletek voltak.

Még mindig aktívak az oroszok Magyarországon

A szervezett bűnözés egyre inkább a társadalmi és a gazdasági élet szerves részévé, egyes társadalmi csoportokban pedig életformává válik – olvasható a Nemzetbiztonsági Hivatal idei évkönyvében. A jelenlegi helyzetet a hagyományos és a "fehér galléros" bűnözés párhuzamos vagy együttes jelenléte jellemzi. A bűnszervezetek az illegális tőke megszerzése érdekében - a hagyományos bűncselekményeken kívül - preferálják a legális gazdaság nyújtotta lehetőségeket. Az NBH szerint hazánkban továbbra is a magyar és az orosz ajkú szervezett bűnözés a meghatározó. Az Európai Unió bővítésének közeledtével az orosz ajkú bűnözői körök expanziós törekvései tovább erősödtek, hiszen elemi érdekük, hogy hídfőállásokat építsenek ki a majdani schengeni övezethez tartozó országokban, ezzel végső soron a határok nélküli Európában. Napjainkban a hagyományos pénzügyi műveletek és a köztörvényes bűncselekmények végrehajtása mellett uniós, állami és önkormányzati projektekbe, beruházásokba kívánnak bekapcsolódni. Érzékelhető, hogy új gazdasági pozíciók kiépítésére törekszenek, elsősorban az olaj- és a földgáz-értékesítés piacán, valamint az építőanyag-, műtrágya-kereskedelem és a fafeldolgozás területén – állítja az NBH.