"Igazi abszurd játszma ez" – mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa, aki szerint az elmúlt hetekben-hónapokban Svédországba utazott magyar romák "szereptévesztésben vannak". Az abszurditás lényege: a kiutazottak nem vesznek tudomást arról, hogy uniós jogok vonatkoznak rájuk, ehelyett egy másik rendszerbe képzelik magukat.

Azzal, hogy az Európai Unió tagja lett Magyarország, a tagállam polgára csak rendkívüli esetben kérhet oltalmat egy másik tagállamtól – magyarázta Nagy Boldizsár, megjegyezve: ezzel együtt nemzetközi szerződések értelmében jogalapja lehet ilyen esetekben is a menekültjogi kérelemnek, habár annak elfogadása "fogalmilag nem kizárt, csak nagyon valószínűtlen".

Leginkább polgárháborús helyzetekben, vagy politikai puccs esetén lehetne a kérelem elfogadására számítani, ott ahol valóban komoly emberi jogi jogsértések következnek be. A romák menekültkénti elismerésre vonatkozó kérelme akkor lenne alapos, ha az állam fenyegetné őket az üldöztetéssel, vagy ha az üldöző személye más lenne ugyan, de az állam nem tudna megfelelő védelmet nyújtani a számukra. "Feltételezéseim szerint ez a helyzet nem áll fenn, a panasz okaira a magyar állam kellő védelmet tud nyújtani, s ezt valószínűleg a svéd állam is így gondolja" – mondta Nagy Boldizsár.

A jogász a svéd hatósági eljárással kapcsolatban közölte: vagy elfogadhatatlannak minősítik és gyorsított eljárásban elutasítják, vagy megvizsgálják és elutasítják a romák kérelmeit.

Azzal a vélekedéssel, miszerint a magyar Külügyminisztérium szóvivője szerint "legvalószínűbb, hogy kitoloncolják őket Svédországból", a jogász nem ért egyet. A kitoloncolás rendkívül összetett és bonyolult eljárás: először ki kell őket utasítani, de uniós polgárként annak is megvannak a sajátságos kritériumai. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. évi 38-as irányelve értelmében tagállamok csak közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból korlátozhatják az uniós polgárok és családjaik szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát. "A kiutasítás kizárólag az érintett egyén személyes magatartásán alapulhat. Valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt kell, hogy jelentsen a társadalom valamely alapvető érdekére" – idézte Nagy az irányelvet.

A jogász hozzátette: ha a svéd hatóságok kiutasítani nem is fogják az odaérkezetteket, a hazatérésre fel fogják szólítani őket, ha a tartózkodáshoz szükséges feltételeket (önálló jövedelem, szállás, egészségbiztosítás) nem tudják megteremteni. Ekkor nyomatékosan rá fogják beszélni a magyar romákat a hazatérésre.

Arra a kérdésre, hogy az esetleges kérelmek elutasítása után meddig maradhatnak Svédországban a magyar romák, Nagy Boldizsár azt mondta: mint minden uniós polgár, így ők is három hónapig minden további nélkül. Ha regisztráltatják magukat munkaközvetítőknél, akkor munkavállalóként akár hat hónapig is kint tartózkodhatnak, de nem tartathatják el magukat a svéd állam kontójára - fűzte hozzá a jogász.