© PLT

A meghallgatás alkalmával többek között az október 23-i tüntetések négy magyar részvevője számolt be arról, mit láttak, s mi történt velük ezen a napon Budapesten. Cigány Imrét könnygáz-spray-vel közvetlen közel-ről arcon fújták a rendőr-ök, lábán eltalálták gumi-lövedékkel. Fábián Gábor hazafelé indult a Fidesz nagygyűléséről, amikor a rendőrsorfal elkapta. Eltörték lábát, kezén az egyik ujját, s amikor megbilincselték, leköpték, megalázták, "szemét fideszes bérencnek" nevezték.

Reiner Pétert az Alkotmány utcánál érte az első sokk, amikor a rendőrsorfalból célzottan lövéseket adtak le rájuk. Murányi Levente és társai közé a rendőrök paprikagránátokat lőttek, amikor a Kossuth térre akartak jutni. Mind a négyen állították, hogy a tüntetők békések voltak, s a rendőrök léptek fel agresszíven. Az elhangzottak alátámasztására a meghallgatáson két filmrészletet is levetítettek.

A tanácskozáson ezen kívül magyar jogászok (Morvai Krisztina, aki a kormányzati, szerinte nem független testület helyett egy "alternatív" vizsgálóbizottságot alakított, valamint a Nemzeti Jogvédő Alapítványt képviselő Gaudi Nagy Tamás), továbbá magyar ellenzéki parlamenti képviselők, Balog Zoltán és Ékes Ilona szólaltak fel. Videóról játszottak be egy interjúrészletet Herczeg Gézával, a hágai Nemzetközi Bíróság volt bírájával, aki a magyar igazságszolgáltatást kérte az esetek rendes kivizsgálására, mert máskülönben - mint mondta - nemzetközi fórumokhoz fordulnak. S felszólalt a meghallgatást megszervező magyar néppárti (azaz fideszes, KDNP-s és MDF-es) képviselőcsoport két tagja, Szájer József, illetve Gál Kinga is.

Szájer arról beszélt: nem lett volna szabad, hogy Magyarországon ilyen események történjenek, de ha már igen, akkor azt ott a megfelelő szerveknek egyértelműen ki kellett volna vizsgálni. Márpedig ez nem történt meg, s ezért volt szükség a mostani meghallgatásra. "Nem szívesen tettük ezt, de rákényszerültünk" - mondta. Gál Kinga hangsúlyozta beszédében: egy EU-jogállamban ilyen események nem történhetnek meg, s elfogadhatatlan, hogy elmaradnak a jogorvoslatok, a megfelelő kivizsgálások.

Az Európai Parlament épületében tartott meghallgatáson Camiel Eurlings, a Néppárt holland alelnöke arról szólt, hogy ami október 23-án történt, az szörnyű volt, a rendőrség nagyon agresszívan lépett fel, s mindez nem pusztán Magyarországra vet rossz fényt, de az Európai Unió hitelességét is aláássa. „Ami október 23-án Budapesten történt, az szégyen egész Európára" - hangsúlyozta. Gondolkodnak azon, hogy az Európai Néppárt kezdeményezze egy vizsgálóbizottság felállítását, de előbb megvárják a magyar hatóságok vizsgálatainak eredményét, megnézik, az mennyire tisztességes, átlátható.

A brüsszeli meghallgatáson jelen volt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium két szakértője is, akik arra hivatkoztak, hogy Magyarországon jelenleg is folynak azok eljárások, amelyek az október 23-án történt rendőri intézkedéseket vizsgálják. Ezeket a Budapesti Nyomozó Ügyészség folytatja le. Egy szakértő bizottság [Gönczöl Katalin irányításával] az október 23-i események okait vizsgálja, valamint azt, hogy a rendőrök fellépése megfelelt-e a jogszabályoknak. Lévai Katalin, az Európai Parlament Jogi Bizottságának alelnöke elmondta, hogy politikai konfliktusokat csak politikai eszközökkel és nem összemosott tényekkel vagy propagandisztikusan összevágott filmekkel lehet megoldani, ez a politikusok felelőssége.

Szent-Iványi István, az SZDSZ EP képviselője – az InfoRádióban keményen fogalmazott: „A vizsgálat nem használ Magyarország megítélésének, amely az elmúlt hónapokban amúgy is sokat romlott. Az Európai Parlamentnek ezzel kapcsolatban közvetlen jogosítványai nincsenek, tehát a hazai problémák megoldásához a meghallgatás nem tud hozzájárulni. A tagállam, ebben az esetben Magyarország feladata az ilyen esetek kivizsgálása."

A képviselő ugyanakkor hangsúlyozta: „Sajnálom, hogy az elmúlt másfél hónapban az Országgyűlés és más erre hivatott szervek az események kivizsgálásával,, a felelősség megállapításával, a következtetések levonásával adósak maradtak. Ez arra utal, hogy a demokratikus intézmények Magyarországon még nem töltik be azokat a funkciókat, amelyeket egy európai jogállamtól el lehetne várni. Ezzel az üggyel idáig nem a megfelelő módon, nem az elvárható időn belül foglalkoztak. Másfél hónap után a vizsgálatnak már le kellett volna zárulnia.”