Milyen lesz Budapest új arca? - látványtervekkel
Egy világváros nem létezhet bizonyos kellékek nélkül, s tudják ezt a városfejlesztésről döntő szakemberek is. Modern negyedek, úrjagondolt ipari területek, a város értékes pontjain éktelenkedő vasúti sínek elrejtése, Duna-parti fejlesztések, és toronyházak rajzolják majd át a főváros sziluettjét.
Legalább öt évet kell várnunk arra, hogy látványos fejlesztések eredményeként kialakuljon Budapest új arculata: 2011-re ugyanis három nagyívű fejlesztést kíván megvalósítani a főváros. A kitűzött dátum nem véletlen, az Európai Unió soros elnökét adja ekkor Magyarország; habár Budapest lecsúszott a 2010-es kulturális főváros címről, a pályázati anyag nem vész el, csak átalakul, egy évvel később nagy része megvalósul. Megújulnak az egykor szebb napokat látott Közraktárak, amely magában foglalja az egész Nehru-part fejlesztését; lezárul a Budapest Szíve program, amelynek köszönhetően a belváros forgalma számottevően csökken, zöldfelületek, sétálóutcák lesznek a mostani forgalmas utak helyén. Az óbudai Gázgyár és környékének rehabilitációját is befejezik ekkorra. A főváros visszakapja a Dunát, azaz közvetlenebb kapcsolatba kerül a folyó és a város; a tömegközlekedést pedig a vízre is ki akarják terjeszteni.
"Budapest olyan most, mint a parázs, csak egy fúvásra vár; már a levegőben van néhány olyan beruházás, amelyek hatására berobban a város" - adott hangot optimizmusának Bojár Iván András, építészkritikus, nemrégiben kinevezett Budapest arculatáért felelős főpolgármesteri biztos, akinek legfontosabb feladata most a Budapest 2011 projekt levezénylése.
"Kiemelt fejlesztési övezet a volt óbudai Gázgyár területe, és értékes rész a Csepel-sziget északi csúcsa. Továbbá sürgető lenne a Kiskörúton belüli belvárosi terület újjáélesztése; forgalomcsillapítással, parkosítással, sétálóövezetek kialakításával lehet elérni, hogy itt ismét pezsegjen az élet" - mondta a hvg.hu-nak Bojár.
Variációk Budapest szívére |
A hónapokkal ezelőtt kiírt Budapest Szíve ötletpályázatra beadott anyagok szinte mind- egyike a belváros forgalmának radikális csökkentését javasolta. Mérsékelni kell az átmenőforgalmat a Kossuth Lajos utcán, amely jelenleg elvágja egymástól a Belváros északi és déli részét; ugyanezt javasolták az észak-déli tengelynek tekinthető Petőfi Sándor utcán is. Volt, aki a Kossuth Lajos utca szint alá süllyesztését javasolta a Ferenciek tere és az Astoria között, akadt olyan is, aki a Kiskörutat süllyesztené le bizonyos szakaszokon. A zsűri szerint ennek megvalósítása rengeteg pénzbe kerülne, s talán nem hozná meg a várt eredményt. Egyetértenek viszont a rakparti út szint alá vitelével, legalább néhány szakaszon. Egy pályázó a kisföldalatti meghosszabbítását javasolta a Váci utca alatt a Nagycsarnokig, egy másik pedig Budáig vezetné tovább. Ez utóbbiért a zsűri is lelkesedett. |
"Kellenek a nagyívű tervek, de az építészethez a közlekedésfejlesztésen keresztül vezet az út; komoly idegek kellenek ahhoz, hogy az ember autóba üljön, vagy tömegközlekedési eszközzel eljusson valahová a városon belül" - mutat rá újabb problémára Mezei Gábor, a Finta Stúdió tervezőiroda egyik vezető építésze.
A Podmaniczky-program részeként bemutatott Budapest Szíve program mindenekelőtt a belváros közlekedésén szeretne változtatni. A belső városrészek tehermentesítése és egy teljes újjáélesztése valósul meg. A forgalomcsillapítás, a belvároson áthaladó menekülőforgalom mértékének csökkentése csak a kapcsolódó, Nagykörúton belüli és kívüli, belváros felé irányuló forgalom csillapításával képzelhető el hatékonyan. A forgalomcsillapítás Budapest belvárosának valódi „fellélegzést” jelentő megújítása lehet.
Az elhagyott városi iparterületek újrahasznosítására is gondoltak a városfejlesztési program megalkotói. Sokat emlegetett beruházás az Óbudai Gázgyár újrahasznosítása; a terület rendbetételéről azután döntöttek, hogy Budapest lecsúszott a 'Európa kulturális fővárosa'-címről. A gázgyár revitalizációja részben uniós forrásokból, részben a magánszféra bevonásával az innovációs és kulturális fejlesztések egyik legfontosabb terepe lehet. A Fővárosi Közgyűlés a beruházás előkészítését és lebonyolítását a Budapest Zrt.-re, a jelenleg 80 százalékban fővárosi, 20 százalékban magántulajdonú társaságra bízta, amelyben a fővárosi többségi befolyás a jövőben is megmaradna.
© Marton Szilvia |
Az üzemterületen a tornyok köré csoportosulnának a kulturális funkciók, míg a Graphisofttal határos terület lenne a technológiai bázis. "Ötletelésből nincs hiány, én továbbra is úgy gondolom, hogy a közösségi célú hasznosítás legyen az elsődleges cél ezen a területen. Itt már kialakult egy technológiai park, ezt kellene továbbvinni" - mondta Bojár.
Hasonlóan gondolkodik Z. Halmágyi is: "Meg kell nyitni a gázgyár területét a budapestiek előtt, ez a főváros egyik utolsó nagy fejlesztési területe ezért különösen fontos azoknak a lehetőségeknek a megtalálása, amelyek elsősorban a közérdeket szolgálják".
Modern városrészek szlöm és ipar helyett |
Az építészek szerint a Lágymányosi öböl a főváros egyik legígéretesebb fejlesztési helyszíne. A Kopaszi-gáton és környékén a védett zöldterület megőrzésével kulturális, művészeti, sport- és vendéglátóipari létesítmények nőnek majd ki. Az öböl volt ipari területeire szállodát, aquaparkot, jégcsarnokot, víziszínpadot, strandot terveznek. A parttól távolabb magasházak – kultúrpaloták, egyetemi és más kutató-fejlesztő központok, szállodák – építését tervezik. Az új negyed könnyű megközelítéséről is gondoskodnak a beruházók: a budai parton és a Lágymányosi hídon átvezetett villamos-vonalakkal, bicikli- és gyalogossétány segítségével közlekedhetünk majd. |
A Dunának a turizmus, a kultúra és a közlekedés egyik központjává kell válnia - ad fogódzókat a további fejlesztésekhez a Podmaniczky-program. "Rendkívüli lehetőségek vannak a Duna-parti területek hasznosításában, a lakó-, az intézményi, a kulturális és a szabadidős funkciók összehangolásában - véli Bojár, aki szerint az ezzel kapcsolatos fejlesztéseknek mindenképpen arra kell fókulszálniuk, hogy a város visszakapja a folyót. "Mégiscsak tarthatatlan állapot, hogy jelenleg nem tudunk a Dunához eljutni, ezen kell mindenképpen változtatni - fogalmaz, majd folytatja: első körben szakértői csoport dolgoz ki egy javaslatot, amire tervpályázatokat írnak ki.
Az építészkritikus még több éttermet, teraszokat, partihajókat akar látni a Dunán; a szórakozás mellett a mindennapi közlekedés színtere is lehet a folyó, Bojár szerint vízi buszok szelik majd a habokat Szendendrétől egészen
a Soroksári holtágig.
"Kihalt, a város egyik legborzalmasabb része a Nehru-part, holott felbecsülhetetlen értéket képvisel pontosan a Duna miatt" - ad hangot felháborodásának Z. Halmágyi, aki rögtön mondja a megoldást is: a Ráday utca folytatásával igazi Soho-negyed nőhet itt ki, pubokkal, kávézókkal, huszonnégyórás nyitvatartással. Két egyetem is a vonzáskörzetében van, így hemzsegnének itt a diákok - teszi hozzá.
Igaz, a diáknegyed kialakításába a Fővám tér 11-12. szám alatt lévő Közraktárak hasznosítását is bekapcsolnák. A műemlék jellegű épületegyüttest magántőke bevonásával fejlesztenék szórakoztató, kulturális és kereskedelmi központtá, amelyek továbbra is önkormányzati tulajdonban maradnának. A fejlesztések költsége a becslések szerint meghaladja a 6 milliárd forintot, ha a Közraktár utca forgalmát a föld alá vezetnék, sétálóutcává alakítva a jelenleg forgalmas utat.
„Egy semmiből jött projekt”
A Podmaniczky-program a városba befutó vasúti sínek "elrejtését" is fontosnak tartja. A kormányzati negyed pontos helyének kijelölésével a Nyugati pályaudvar sínei már nem sokáig rondítanak bele a környezetbe.
"Egy semmiből jött projekt, s ma még beláthatalan, hogy mennyi porzitív hatása lesz a város fejlődésére" - fogalmazott a főpolgármesteri biztos, aki "elképeztő lehetőségeket" vizionál: az fog történni, amit annak idején Demján Sándor mondott a Westend megálmodásakor, hogy új belvárost építenek. Amikor a szórakoztatóközpont megnyílt, az addigi belváros, a Váci utca és a Rákóczi utca kiürült. A divatkereskedelem átköltözött a Nyugati térhez, s magával vitte a belvárosi életetformát: korzózást, vásárlást, szórakozást. A kormányzati negyed megépülésével ez a tendencia tovább erősödik; amit tekinthetünk rossznak, de egy új esélynek is. A történelmi funkcióktól megszabadított Lipótváros új funkciókat kap. A parkok, kávéházak, éttermek, élményhelyszínek még több embert fog odavonzani.
A negyedet magánfejlesztő építi majd fel, a kormány pedig visszabérli a területet; a beruházás lebonyolítására információink szerint a legnagyobb esélye a TriGránit Rt-nek van, hiszen az ingatlanfejlesztő cégnek jelentős érdekeltsége van a kijelölt területen.
Egy világváros nem létezhet megfelelő kellékek nélkül, s az építészszakma nagy része szerint a toronyházakat ilyen "várostartozékok". A kérdés, hogy valóban kellenek-e ilyenek nálunk is, az építészszakmát is megosztja; van, aki csak a külső kerületekben építene, míg akadnak olyanok, akik akár a belvárosban is elképzelnének egy-egy magasabb épületet.
Schneller rendelete |
A Schneller István, korábbi főépítész nevéhez fűződő magasház-rendelet szerint a Hungária körúton belül legfeljebb 30 méter, azon kívül eső területeken pedig 55 méter magasra nyúlhatnak az épületek. Ezt megelőzően ma-gasabbra is törhettek az építők, így lehet, hogy a Nagyvárad téri SOTE-épület 89, a Váci úti Nyugdíjfolyósító Intézet 73 méter magas. S még ekkor épült az Árpád-híd pesti hídfőjénél lévő Zsarupalota is a maga 62 méterével. |
"A magyar fővárosnak nem a többi várost kell utánozni, hanem Budapestre szabott válaszokat kell adni a felmerülő igényekre" - szögezi le Z. Halmágyi, egyben támogatva a toronyházak ötletét. Az építész a belső kerületekben is szívesen látna egy-egy magasházat, míg a külső kerületekben szerinte csokorban érvényesülnének. A magasházak kérdése azonban nem kezelhető önállóan; adott helyen akkor húzható fel, ha a kapcsolódó infrastruktúra ki tudja őket szolgálni.
© Kozma Péter |
A XIII. kerület városrendezési pályázatot írt ki a nyáron, a résztvevő öt tervezőiroda száz vagy több magas épület megépítését javasolta a területre. "Akármilyen épületet erre a területre nem szabad letenni" – szögezte le Mezei. Ahhoz, hogy eldöntsük, szükségünk van-e magasházakra, meg kell vizsgálni, mit kapunk, és mit veszítünk. Történelmi városrészbe nem lehet ilyet berakni, mert rendkívül idegen, ugyanúgy nem szabad a városszélére kirakni mert este, amikor kiürülnek az irodák szellemvárossá változik a környék; s a kutya sem sétál például a kialakított köztereken.
Demszky Gábor főpolgármester szerint viszont folytatni kell a schnelleri városfejlesztést, a „fővárosnak továbbra is óvatosan kell kezelnie a nagyberuházások, illetve a felhőkarcolók ügyét."