Az állatorvosok átvizsgálták a Szentes-Lapistó tíz kilométeres körzetében kialakított megfigyelési zónában található 18 baromfitartó telepet és az összes tanyát, és sehol nem találtak megbetegedésre utaló jelet - mondta Kaszás Mihály, a Csongrád Megyei Védelmi Bizottság titkára.
 
A szakember elmondta: úgy tűnik, a bevezetett rendszabályok, valamint a lúdtartó telepen a szárnyasok preventív leölése hatásos volt, és ezzel sikerült megelőzni a megbetegedés továbbterjedését. Jelenleg a legfontosabb feladat a bevezetett rendszabályok következetes betartása.
 
A zömmel csirkéket, kisebb részben tömőlibákat nevelő telepeken a szárnyasokat zárt helyen kell etetni és itatni, s különösen ügyelni kell arra, hogy ne érintkezzenek vadmadarakkal. A állattartók számára azért is fontos a rendszabályok betartása, mert csak akkor jogosultak kártérítésre, ha mindenben eleget tettek az állategészségügyi hatóságok előírásának - hangsúlyozta a szakember.
 
A térségben vadászok vadkacsákat lőnek ki, az állatokból mintát vesznek, mert valószínűsíthető, hogy ilyen madarak okozták a fertőzést - tudatta.
 
A 3 kilométeres sugarú védőkörzetet 21, a 10 kilométeres megfigyelési körzetet pedig 30 napig kell fönntartani a magyar jogszabályok alapján - mondta Kaszás Mihály.
 
A madárinfluenza-gyanús esetekre egy vasárnapi bejelentés nyomán bukkantak az állategészségügyi szakemberek egy lúdtartó telepen Szentes-Lapistó mellett, ahol 3300 tenyészállatot neveltek. A nemzeti referencia laboratóriumban elvégzett vizsgálatok szerdán igazolták, hogy a magas pathogenitású H5 típusú vírustörzs okozta a megbetegedéseket.