A sok helyi által a város legnagyobb korrupciós ügyének tartott óriásberuházás megvalósulásának az útját a városi jegyző mellett így-úgy egyengette a  volt polgármester és más potentátok is.

2006 végén már két jogerős legfelsőbb bírósági ítélet mondta ki egybehangzóan, hogy az a földdarab, amin részben a bevásárlóközpont áll, nem építési telek, és azzá nem is minősíthető át. Így a földhivatali ilyen célú bejegyzését törölni kell, a hatóságnak pedig új eljárást kell kezdeményeznie a jogellenes helyzet rendezésére. A Legfelsőbb Bíróság (LB) szerint a földhivatalnak érzékelnie kellett volna a nyilvánvaló törvénysértés tényét, amikor a beruházók mérési hibaszázalékra hivatkozva az épület túlméretezett terveihez szükséges közterületet hozzácsapták a sajátjukhoz. A főbírák hatályon kívül helyezték a plázával kapcsolatos utolsó ítéletet is, amelyet a Csongrád Megyei Bíróságon hoztak a telekalakítás elismerésére. A bevásárlóközpont már eleve kalandos körülmények között jutott használatba vételi engedélyhez is.

Az LB ítélete szerint a Malom Centernek ma nincs építési telke. Ehhez képest az épület már áll, és vendégeket fogad. A patthelyzet feloldására nincs túl sok lehetőség. Ezek közül az egyik, hogy a bevásárló központot lebontják. Erre azonban már a beruházás egyik legbőszebb ellenzője, Horváth Zsolt, Kecskemét fideszes országgyűlési képviselője sem lát lehetőséget. „Építési engedély híján fennmaradási engedélyt kell, hogy kapjon az épület, már ha ez lehetséges, ami építésrendészeti bírság kiszabásával jár”- nyilatkozta a képviselő.

A nála radikálisabbak viszont visszacsípnének egy keveset a betonmonstrum magasságából. Szerintük a tömb tetején lévő irodaszintekre és a helikopter-leszállópályának tűnő elemre semmi szükség ebben a városban. A Petőfi Népe című lap által készített nem reprezentatív felmérés szerint, a helyiek többsége sem szereti a XXI. századi bevásárló szentélyt. Hatvanegy százalékuk úgy minősítette: hánynia kell, ha ránéz!

Az egész Malom-mizéria bő öt éve kezdődött, amikor az ipartörténeti emlékként számon tartott és védett malom telkére az OTP Bank szerette volna megépíteni regionális irodáját. A helyi védettséget élvező épületen azonban még ablakot sem lehetett cserélni, így a bank elállt az építkezéstől. Jóváhagyó önkormányzati testületi döntést igényelt volna a régi malom bontása (amely a mai napig nem született meg, noha a malmot azóta felrobbantották), így több "telekkérőt” elutasítottak. Majd Szécsi Gábor, a korábbi fideszes polgármester, ma SZDSZ-es önkormányzati képviselő 2002-ben polgármesterként közvetve hozzájárult a bontási engedély kiadásához és az építési engedély kiadásához szüksége az LB által hatályon kívül helyezett telekhatár-rendezéshez.

2003. március 7-én az ES Invest már megvette a telek több mint felét, és két hónapon belül két lépcsőben a helyi védettség feloldása nélkül megkapták a bontási engedélyt is a régi malomra. Innentől a bevásárlóközpont megnyitásáig egymást követték a szabálytalanságok, amelyeket a beruházó a bíróság előtt jóhiszeműséggel magyarázott.

Az ES Invest körül több politikai támogatót is rebesgetnek bennfentesek. Talán ez lehetett az oka annak is, hogy a kft. tulajdonosaival végig szorosan együttműködő Szécsi Gábor polgármester a beruházás végére a politikai paletta jobb oldaláról átállt a bal oldalra, és a 2006-os országgyűlési és helyhatósági választásokon, már mint az MSZP-SZDSZ közös jelöltje indult. Szécsit szerettük volna megkérdezni, de közel két hete küldött kérdéseinkre nem érkezett válasz.

Hiba lenne ugyanakkor azt gondolni, hogy a Malom Center a kezdetektől a szocialisták "vállalkozása" lett volna. Kecskemét MSZP-frakciójának vezetője, Brúszel László 2004-ben még élőláncot akart alkotni a régi Malom megtartásáért az akkor még fideszes polgármesterrel szemben, de miután Medgyessy Péter kormányfő ellátogatott Kecskemétre, a helyi szervezet is az építés mellé állt a közgyűlésben.

Érdekesség, hogy a Malom Center vezető tervezője Komjáthy Attila, a Gyurcsány Ferenchez köthető Altus Rt.-be beolvadó Aldo Kft. igazgatóságának volt az elnöke még 1994-ben. Komjáthy cége, a Mérték Építész Stúdió azóta több bevásárlóközpontot is fel tud mutatni referenciái között. Ők tervezeték Budapesten a Mamut II-t, a Pécs, a Miskolc, és Szeged Plázát, illetve hozzájuk köthető még a Csepel Pláza kiviteli terve is.

A Malom Center, úgy tűnik, mind a mai napig a kecskeméti közélet neuralgikus pontja lehet, hiszen az ügy érintettjeinek többsége egyáltalában nem reagált az e-mailben és telefonon feltett kérdéseinkre. Balogh László a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés szocialista frakcióvezetője Szécsi Gábor ex-polgármesterhez és a Malom Center tulajdonosaihoz hasonlóan válaszra sem méltatta leveleinket. Zombor Gábor jelenlegi fideszes polgármester pedig óvatosan időt kért az álláspontja kialakításához.