A Köztársasági Elnöki Hivatal Stratégiai Elemző Főosztályának vezetője szerint a munkacsoport elnöke, és három további tagja köztisztviselőként miniszteri tanácsadó. Kumin Ferenc úgy véli: "ha a kormány egy ilyen módon meghatározott szerve politikai véleményt fogalmaz meg a köztársasági elnökkel kapcsolatban, akkor a Köztársasági Elnöki Hivatal szerint a kormánynak kell döntenie arról, hogy ezt a véleményt sajátjaként fogadja-e el". Az elnöki hivatal addig nem véleményezi a munkacsoport Sólyom Lászlót érintő politikai állásfoglalását, míg a miniszterelnök egyértelművé nem teszi a kormány ezzel kapcsolatos véleményét.

A Gönczöl Katalin kriminológus által vezetett bizottság jelentése szerint 2006 őszén a köztársasági elnök erkölcsi válságot hangsúlyozó, a konfliktus megoldására tett kísérletei alkalmasak voltak hamis képzetek keltésére, és nem járultak hozzá az alkotmányos helyzet javulásához. A dokumentum szerint Sólyom László lépései már-már hatáskörén is túlmutattak, és egyoldalúságtól sem voltak mentesek.

A Gönczöl-jelentés kiemeli az államfő azon megnyilatkozását, amelyben helyesnek ítélte a bizalmi kérdés felvetését a miniszterelnök részéről, de egyúttal felhívta a pártok figyelmét arra, hogy a parlament a bizalmi szavazással arról is határoz majd, hogy a kormányfő megengedhető eszközöket használt-e az országgyűlési választások megnyerése érdekében.

"A Gönczöl-bizottság nem kormányszerv" - reagált a Kormányszóvivői Iroda a Köztársasági Elnöki Hivatal nyilatkozatára.

A tavaly őszi eseményeket elemző szakértői bizottság nem a kormány munkaszerve. Minden érintettnek magának kell eldöntenie tehát, hogy megfontolja-e a szakértők rá vonatkozó javaslatait vagy sem. A kormány ennek megfelelően jár el.