Azt persze tudta az ember, hogy a vak sötétben magabiztosabban tájékozódik, mint a látó, vagy a siket jobban kommunikál mozdulataival, mint a halló, és arról is volt fogalma, hogy a kerekes székes sportolók gyorsabbak, mint a legjobb futók. De azon mégiscsak meglepődik az Ability Park látogatója, hogy hiába végzett egyetemet, vannak olyan helyzetek, amikor az értelmi fogyatékosok (vagy hosszabban: fogyatékkal élők) okosabbak, mint ő. Magunk is így jártunk, amikor a park értelmi fogyatékosok által működtetett részében, a Csodavárosban az invitálásnak engedve „vásárolni” próbáltunk. A poént nem lőjük le, csak annyit, rendesen megizzadtunk, míg a logikai feladatot megoldottuk. A pult mögött álló különféle fokon sérült emberek bátorítanak, segítenek vagy éppen heccelődnek velünk, ügyefogyott rejtvényfejtőkkel. Persze ők a fejtvényrejtők, ők tudják a szabályt, mi meg nem. Igaz, egyikük nagy igyekezetében összekeveri a körtét az almával. A többiek kacagnak.

Az Ability Park négyéves országjárása után egy évre biztosan otthon talált a Jövő Háza Központban, a volt Millenáris Parkban. A vándorvurstli ott volt a Sziget Fesztiválon, a Sport-, illetve Gyerekszigeten, a Hídünnepen és több vidéki városban. A Magyar Formatervezési Díj mellett 2003-ban elnyerte a WYBA (World Young Business Achiever Award) társadalmi felelősségvállalásban nyújtott kiemelkedő szerepért járó különdíját. Megalakulása óta több mint 160 ezer látogatója volt. Pedig sokan intették őket, ne csináljanak a fogyatékosokból bazári majmot. Hát, jelentjük, nem is csinálnak.

A február elejétől látogatható „vidámpark” különféle fogyatékos csoportokat mutat be. Ez így persze nem igaz, mert nem vakokat, siketeket vagy mozgássérülteket, hanem különféle élethelyzeteket. Olyanokat ahol egyes képességeinket időlegesen elveszítjük, ezért pótlásukra másokat kell mozgósítani. Vannak egyszerűbbnek tetsző problémák. Szemünket bekötve tapintásunk segítségével memorizunk, illetve döntjük el, hogy a zárt tégelyben só vagy cukor van. Ennél sokkal összetettebb, hogy egy rejtélyes bűntény részleteit is felderítjük, hol vakon engedelmeskedve megbízónknak, hol kreatívan reagálva a problémákra.

Vagy éppen kerekes székbe ülve próbálunk meg a tárgyakkal nehezített terepen boldogulni. A pálya akadálymentesítve van, de a feladat így sem könnyű, mindesetre ügyesebbek vagyunk, mint a Csodavárosban. Kerekes székes segítőnk, Imre tanácsokat ad, üljünk hátrébb, húzzuk ki magunkat, a két kereket forgassuk ellenirányba egyszerre, így helyben megpördülhetünk. Somolyogva elárulja, ő 27 másodperc alatt végigjut a pályán, nekünk ehhez nagyságrendekkel több idő kell. Mikor felállunk, kedvesen figyelmeztet, hogy előtte fékezzük le a kocsit, mert különben hátraeshetünk. Mi felállunk, ő a székben ülve marad. Elárulja, amikor nem itt dolgozik, táncol és sportol. Ezt hallva, mi, eltunyultak azon merengünk, mit is jelent valójában, hogy valaki „teljes értékű életet él”.

Figyelmes és készséges segítőink minden próbatételnél fogyatékosok, akik csetléseinket-botlásainkat derűvel fogadják, nem idegeskednek rajtuk, nem fölényeskednek, nem nevetnek ki bennünket. Szóval normálisan viselkednek. Az élménypark voltaképpen tanösvény, ahol játszva sajátítjuk el, mit is jelent gyakorlatban – egyelőre csak laboratórium körülmények között – a normalitás, és hogyan lehetne egy normális, humánus és szolidáris országban élni.

Az Ability Park keddtől péntekig 9 és 18, hétvégén 10 és 19 óra között fogad látogatókat. Csoportok jelentkezését is várják. Meglátogatása iskolásoknak és felnőtteknek minden időben erősen javallott.