Bognár László idegsebész-professzor, az intézet megbízott főigazgató-főorvosa bevezetőjében hangsúlyozta, hogy „a nagy népszerűségnek örvendő színész elhunytát övező nagy érdeklődésre való tekintettel” rendezték a rendkívüli sajtótájékoztatót, hogy ismertessék azt, ami az intézetben történt és azt, hogy mit gondolnak az esetről.

Szikora István, az intézmény főigazgató-helyettes főorvosa a betegséget általánosságban ismertetve, elmondta, hogy az agyat borító lágy hártya és az agy felszíne között elhelyezkedő valamilyen ér megrepedése következtében fellépő vérzésről van szó.

„Az európai populációban 100 ezer emberre 10-16 ilyen eset jut évente. Magyarországon 1000-1500 közé tehető az ilyen esetek előfordulása" – mondta. Magyarázata szerint az esetek 85 százalékában, egy veleszületett érfali gyengeség következtében, fokozatosan növekvő vékonyfalú értágulat alakul ki, amely egy bizonyos pillanatban megreped.

„A konkrét okát nem tudjuk, annyit azonban igen, hogy ez az elváltozás nőknél gyakoribb és a dohányzás egyértelműen növeli az előfordulási gyakoriságot” – hangsúlyozta Szikora István.

Ismertetése szerint a fennmaradó 15 százalékban egyéb okok szerepelnek. Ezek egyike az érfal hosszanti megrepedése. Vér kerül az érfal rétegei közé és azok egymástól szétválva fokozatosan elzárják az ütőér keresztmetszetét. Egyidejűleg a vér, kijutva az érfalon, agyvérzést okoz. Ebbe a 15 százalékba tartozik Kaszás Attila esete.

A következményekről beszélve Szikora István elmondta, hogy a vérzés pillanatában rendkívüli mértékben megnövekszik az agynyomás. Ennek az a célja, hogy minél hamarabb megálljon a vérzés, ugyanakkor ez átmenetileg az agyi vérellátást is súlyosan korlátozza, s attól függően, hogy ez mennyi ideig áll fenn, komoly, vagy kevésbé komolyabb agykárosodás alakul ki.

„Ennek a befolyásolására nincs orvosi eszköz, csak segíteni tudjuk a betegek túlélését. Ez az intenzív neurológiai terápia feladata, ami ezen betegek kezelésének egyik legfontosabb eleme” – mondta. Ismertetése szerint a másik fontos eleme az ismételt vérzés megelőzése, ugyanis az eseteknek mintegy felében az elkövetkező néhány órában, napban ismét vérzés lép fel.

„Azt az érstruktúrát, amely a vérzést okozta, valamilyen módon el kell zárni. Ennek egyik lehetséges módja az érrendszeren belül katéterrel végzett műtét, a másik a koponya megnyitásával kívülről végzett beavatkozás” – hangsúlyozta Szikora István.

Ezt követően Bognár László professzor Kaszás Attila orvosi ellátásáról számolt be. Mint mondta, a kivizsgálás ellátandó érfejlődési rendellenességet nem igazolt. Ami beavatkozási lehetőség volt, az a másodlagosan kialakuló károsodások elhárításáért történt.

„A koponyaűri nyomás fokozódásának megakadályozása maradt a számunkra. Ezt folyamatosan a koponyaűri nyomás mérésével ellenőriztük, hogy megállapítsuk melyik az a pillanat, amikor szükség a beavatkozásra” – mondta. Bognár László ismertetése szerint „a zárt koponyát a lehető legszélesebben meg kell nyitni és így teret adunk a duzzadó agynak.” Kifejtette: Ily módon megszűnik a zárt koponyán belüli nyomás, amely másodlagos károsító hatását gyakorol az idegrendszerre.

„Tekintettel arra, hogy mindezek ellenére tragikus véget ért a folyamat, feltételezhető, hogy már a legelején olyan agyi központok sérültek, amelyek végzetesen befolyásolták az életkilátásokat. Ennek a következménye volt ez a gyors, tragikus lefolyású esemény” – hangsúlyozta Bognár László.

Kaszás Attila színművész hétfőn a Nemzeti Színházban, előadás előtt lett rosszul, a kórházban agyvérzést állapítottak meg, és pénteken este hunyt el, 47 éves korában.