Nyáron öt Celsius fok hőmérséklet-emelkedés 15 százalékkal növeli a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázatát, az általános halálozásét 10-12 százalékkal, a légzőszervi betegségek miatti halálozás kockázatát pedig nyolc százalékkal - mondta el Páldi Anna, az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) főigazgató-helyettese kedden a távirati irodának.

Az Európai Unió és a WHO római irodájának a munkatársai szakmai anyagot dolgoztak ki a hőség esetén megteendő intézkedésekről, és részben ezen ajánlások alapján, részben pedig a hazai tapasztalatok alapján határozták meg az ÁNTSZ kiemelt feladatait a hőséghullám esetén.

A hőség-előrejelzésnek három fokozata van. A figyelmeztető jelzést belső használatra adják ki: az Országos Közegészségügyi Intézet értesíti az Országos Mentőszolgálatot a várhatóan egy-két napig tartó rendkívüli melegről, hogy a mentők fel tudjanak készülni a megnövekedő esetszámra. Az első fokozat kiadására akkor kerül sor, ha a napi középhőmérséklet meghaladta a 25 Celsius fokot, ez ugyanis a halálozás körülbelül 15 százalékos növekedését valószínűsíti.

A készültségi jelzést akkor adja ki az országos tisztifőorvos, ha a hőmérséklet legalább három egymást követő nap várhatóan eléri vagy meghaladja a napi 25 fokot, vagy legalább egy napra eléri a napi középhőmérséklet a 27 fokot. Ha az EU által támogatott EuroHEAT hőhullám-előrejelző rendszere, valamint az Országos Meteorológiai Intézettől kapott adatok alapján szükségessé válik a hőségriasztás elrendelése, akkor az OKI értesíti az országos tisztifőorvost, aki a hőségriasztást és az ehhez kapcsolódó akciót elrendeli az ÁNTSZ intézeteinek.

A készültségi jelzés elrendelésekor az Országos Tisztifőorvosi Hivatal tájékoztatja a társhatóságokat - az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséget, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot és az Országos Mentőszolgálatot - a hőségriasztás második fokozatának elrendeléséről.

Seítség nyaraláshoz

Utazni szeretne, nem tudja hová? Látogasson el a HVG Online új utazási oldalára.

Az ÁNTSZ regionális intézetei értesítik az egészségügyi fekvőbeteg ellátó intézeteket, valamint a háziorvosi szolgálatot a rendkívüli időjárási helyzetről, felhívják a figyelmet a veszélyeztetett lakosságcsoportok fokozott figyelemmel kísérésére, a sürgősségi gyógyszerkészlet feltöltésére és a  gyógyszerek hűtőszekrényben való tárolására. Az ÁNTSZ szervei értesítik az önkormányzatokat, és felhívják a figyelmet többek között a hőségtervek aktiválására, a közutak és parkok gyakoribb locsolására, a hajléktalanokkal való törődésre és az ivóvíz biztosítására. Emellett tájékoztatják a lakosságot a veszélyekről és a megelőzés lehetőségeiről.

A harmadik fokozatot, a riadójelzést akkor adják ki, ha várhatóan legalább három egymást követő napon eléri a napi középhőmérséklet a 27 fokot, ami körülbelül 30 százalékos napi halálozás-növekedésnek felel meg. Ez már katasztrófahelyzetnek minősül, és a katasztrófavédelmi törvény alapján - az országos, illetve regionális tisztifőorvos kezdeményezésére - a fővárosi vagy regionális védelmi bizottság dönt a rendkívüli intézkedések meghozataláról. Ekkor a második fokozatban leírtakon túl meg kell szervezni például a megnövekedett betegellátást, növelni kell a mentőszolgálat bevethető egységeinek a számát, biztosítani kell a megfelelő orvos- és ápolószemélyzetet, és meg kell nyitni a hűtött közintézményeket.