A válaszadóknak csak 32 százaléka tartaná meg a jelenlegi állami biztosítóval működő rendszert, a megkérdezettek nyolc százaléka nem válaszolt vagy nem tudott dönteni. Horn Gábor, a párt ügyvivője szerint ez is bizonyítja: nem igaz, hogy nincs társadalmi támogatottsága a magántőke megjelenésének az egészségbiztosításban.
 
A koalíciós pártok vezetői vasárnap jelentették be: úgy alakítanák át az egészségbiztosítási rendszert, hogy az egységes társadalombiztosítási keret fenntartása mellett 5-7 egymással versengő egészségbiztosítási pénztárat hoznának létre, amelyekben kisebbségi részben (49 százalék) megjelenne a magántőke.
 
A háttérbeszélgetésen elhangzott: minden év szeptemberében lehetne újra választani az egészségügyi biztosítók között a körvonalazódó új rendszerben - hasonlóan a kötelező gépjárműfelelősség-biztosításhoz. Az elképzelések szerint az őszi törvényalkotási folyamat után január 1-én léphetnek hatályba a jogszabályok, és indulhat az új rendszer, ezt követően írják ki a koncessziós pályázatot, 30 napos határidővel. A magánbiztosítók beengedésétől 50-100 milliárdos tőkeinjekciót várnak az ágazatban.
 
Mihályi Péter a körvonalazódó biztosítási rendszerről elmondta: a magyar "változatot" nem lehet összehasonlítani a többi európai országban működővel, hiszen mindenhol másfajta rendszer van. Megjegyezte: az egészségbiztosítási rendszerek mindenhol politikai alkuk nyomán jöttek létre.
 
A szakember valószínűsítette, hogy az új rendszerben nem lesz értelme a teljesítmény-volumen korlátnak, és az intézményekre vonatkozó területi ellátási kötelezettségnek sem. Horn Gábor és Mihályi Péter megerősítette: a rendszer bevezetése nem von maga után járulékemelést.
 
A koalíciós pártok vezetői várhatóan vasárnap írják alá az egészségbiztosítás átalakításáról szóló átfogó keretmegállapodást, amely egyesíti a szolidaritást és a versenyt. A részletek kidolgozása a nyár végéig fejeződik be.