Gyurcsány Ferenc kormányfő szerint a Sólyom-per a magyar történelem kevéssé ismert fejezete, és azért tartotta fontosnak, hogy személyesen is megszólaljon az ügyben, hogy a történet ne vesszen feledésbe. A Rákosi diktatúra idején koholt vádakkal letartóztattak, és koncepciós per után nagyon gyorsan ki is végeztek hét olyan vezető katonatisztet, akik kiváló hazafiak, bátor ellenállók és antifasiszták voltak, és akiknek az egyetlen "bűne" az volt, hogy az előző rendszerben végezték az iskoláikat és kezdték meg katonai szolgálatukat, vagyis ludovikások voltak. A kémvádakra és a statáriális eljárásra csak azért volt szükség, mert a Rákosi-rendszer a hozzá hű káderekkel akarta feltölteni a hadsereg felső vezetését. Helycsinálás volt, embertelen cinizmussal és kegyetlenséggel - tette hozzá.
 
Gyurcsány Ferenc szerint Sólyom László, Illy Gusztáv, Pórffy György, Beleznay István, Révay Kálmán és Merényi Gusztáv tábornok, illetve Lőrincz Sándor ezredes rehabilitációja 1990-ben felemásra sikerült. Mert bár a hét vértanú katonatisztet már 1956-ban katonai tiszteletadás mellett újratemették, majd 1990-ben - bűncselekmény hiányában - felmentették minden vádpont alól, katonai előléptetésük például a mai napig nem történt meg.
 
Valamikor a hatvanas évek végén  - mondta a miniszterelnök - Sólyom Lászlóról utcát is elneveztek a fővárosban, de mostanra már csak egy emléktábla tanúskodik arról, hogy valaha onnan hurcolták el a Sólyom-per két, utóbb kivégzett vádlottját. Az utcát ugyanis a rendszerváltás után átnevezték és most újra Eszter utca a neve. Talán nem kellene elzárkóznunk attól a gondolattól, hogy újragondoljuk mindezt, hiszen Sólyom Lászlónak és mártírtársainak, valamint a perben börtönbüntetésre ítélt további, közel harminc vádlott-társuknak sokkal több közük van a független, szabad Magyarországhoz, mint a rendszerváltás előttihez - fogalmazott.
 
A miniszterelnök hangsúlyozta: ezek az emberek kiváló hazafiak, patrióták voltak egytől-egyig, akik nem katonaként és nem vértanúként, a halálukkal lettek hősökké, hanem az életükkel. Azzal a tisztességgel, amivel élték az életüket, ahogyan űzték a szakmájukat - mondta. Példaként említette, hogy Sólyom László indította el újra a Hadiakadémiát 1947-ben, Merényi Gusztáv pedig Véradó Központot és Véradó Állomást szervezett Magyarországon.
 
"Hét honfitársunkat - és mindazokat, akiket ebben a perben börtönbüntetésre ítéltek - nem sajátíthatja ki a baloldal azon az alapon, hogy a fasizmus, a nyilas terror ellen küzdöttek, mint ahogy nem sajátíthatja ki a jobboldal sem azon az alapon, hogy egy baloldali eszmét túszul ejtő diktatúra gyilkolta meg őket. Ők humanisták, antifasiszták és demokraták voltak. Tisztességes emberek és jó hazafiak, akiktől a történelem kényszerítette ki, hogy hősökké váljanak" - szögezte le a kormányfő.
 
Gyurcsány Ferenc bejelentette: felkéri a honvédelmi minisztert, hogy tájékozódjon az ügyben, és a lehető leghamarabb számoljon be a kormánynak arról, hogyan adhatnak posztumusz kitüntetést a hét vezető katonatisztnek, illetve hogyan tehetik a honvédség emléknapjává augusztus 19-ét, amelyet jövőre így már méltóképpen ünnepelhetne Magyarország.