A száj- és körömfájás elleni védekezésen túl a legfontosabb feladat most az, hogy megőrizzék a bizalmat a magyar húsok iránt – mondta Nagy István agrárminiszter egy sajtóbeszélgetésen. A miniszter azt követően ült le újságírókkal, hogy már öt telepen erősítették meg a ragadós száj- és körömfájásvírus jelenlétét, az utolsó kitörést éppen egy héttel ezelőtt, egy rábapordányi telepen történt.

A hústermelők piaci szempontból kettős szorításban vannak: miközben a járvány terjedése miatt nem tudnak túladni a sok esetben már a vágósúlyon túl levő állataikon, a kormány árleszorító intézkedései miatt már így is meg kell küzdeniük az olcsó importtal, amely ma a kínálat 30-40 százalékát teszi ki – erre csütörtökön a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) is felhívta a figyelmet.

Amíg a gazdák a nemzetgazdasági minisztertől várnak segítséget, az agrártárca vezetője a HVG kérdésére arról számolt be, hogy egyfajta intervenciós rendszert terveznek. „Ösztönözzük a felvásárlókat és a feldolgozókat arra, hogy az érintett megyékben a 10 kilométeres szigorú védőzónán kívüli – sárga – zónából származó sertéseket 60 százalékos áron tudják felvásárolni, a 40 százalékkal alacsonyabb ár kiválthatja a legolcsóbb importhúst. A gazdák pedig a kártalanításból kapja meg a maradék 40 százalékot” – mondta el Nagy István.

Kiemelte, hogy ezekben az esetekben egészséges húsról van szó, ezt garantálja az is, hogy a leölés előtt 24 órával kötelező megvizsgálni az állatokat. A friss hús esetében ennek ellenére kötelező jelölni, hogy a járvány kitörésének megyéjéből származik a termék, a feldolgozott termékeknél ez azért nem indokolt, mert a 70 Celsius-fokos hőkezelés a kórokozótól is mentessé teszi a húst – közölte Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke.

A probléma égetőbb, mint fogyasztóként gondolnánk: mivel a szigorú védekezés miatt egy hónapja egyetlen vágóhíd sem fogadja a járvány környékéről az állatokat, a tenyésztők kénytelenek tovább tartani őket, emiatt

már olyan méretűre híztak, hogy nem is férnek fel a vágóhídra.

Más kérdés, hogy sok vágóhíd nem is merné bevállalni ezeknek az állatoknak a feldolgozását, mivel azzal azt kockáztatja, hogy exportra tud termelni – a pánik pedig jóval a védőzónán túl, az egész országra hatással lehet.

A járvány miatt exportkorlátozásokat egyébként négy uniós ország jelentett be, Nagy István szerint esetükben viszonossággal próbálkoznak, vagyis azzal, hogy ők is hasonló korlátozásokat jelentenek be az adott ország egyes termékeivel számban, hátha akkor visszavonulót fújnak. A nagyobb problémát az unión kívüli államok jelentik, főleg a balkáni országok, amelyek a magyar nyers tej legnagyobb vásárlói. De ugyanúgy problémások azok az ázsiai országok, amelyek a magyar sertés nagy vásárlói – a miniszter elmondta, hogy voltak szállítmányok, amelyeket vissza is kellett fordítani. Ráadásul az unión kívüli piacok újraépítése jóval több időt (akár egy-másfél évet) vehet igénybe, mint az előírások szerinti három hónap az utolsó kitöréstől számítva.

Igaz, idáig még el kellene jutni: az utolsó esetet április 17-én regisztrálták, vagyis, a 14-21 napos lappangási idővel számolva is még 1-2 hét után lehet csak reménykedni, hogy túljutottunk a járványon. Így egyelőre a védekezés is fontos. Mint elmondták, az agrárhatóságokon túl a rendőrség, a honvédség, a katasztrófavédelem és más szervezetek is részt vesznek ebben, ami napi szinten 3-400 embernek ad munkát.

Dögkút miatt tiltakozó bábolnaiak

Facebook / Nagy István

A munka legnagyobb vihart kiváltó része a fertőzött telepek állatainak megsemmisítése. A bábolnai tiltakozásra utalva Nagy István úgy fogalmazott: „El kell fogadnunk, hogy senki sem örül annak, hogy a település közelében van elföldelés. A bábolnai tapasztalatból kiindulva azonban azt kell mondani, hogy

a helyiek haragja az ára annak, hogy megmentsük a teljes magyar állattenyésztést.

Hozzátette: minden alkalommal biztosítani kell az embereket arról, hogy rájuk nézve semmilyen veszélyt nem jelent ez a procedúra. Arról is beszélt, hogy tisztában vannak azzal, a legjobb megoldás az állatok elégetése lenne, ám ilyen hullaégető csak a Bács-Kiskun megyei Solton van, az állatok odaszállítása pedig újabb kockázatot hordozna magában az igen patogén vírus miatt.

Ezért azt is feladatul tűzte ki, hogy ilyen égetőműveket regionális szinten hozzanak létre.

Ez azonban csak a munka kisebbik része, a nagyobbik az, hogy a vírus elleni védekezést erősítsék. Ez alapesetben nem az előírások szigorítását kell hogy jelentse szerinte, elég lenne az is, hogy komolyan vegyék és betartsák a mostani előírásokat. Szakemberek és most a politikus is felhívta a figyelmet arra, hogy az érintett telepeken

sokszor a legalapvetőbb előírásokat sem tartották tiszteletben.

A levéli telepen például egy szlovákiai állatorvost alkalmaztak, mert ő olcsóbb volt – ő aztán akadálytalanul tudta a vírust átvinni a szomszédos országba. Volt, ahol hiányzott az előírt kerítés, és az is előfordult, hogy a védőanyaggal bevont zónát fű nőtte be. De az általános tapasztalat, hogy mivel a száj- és körömfájás több mint ötven éve nem volt jelen, a védekező mechanizmusok is gyengültek. Mivel a vírusmentesség előírás az EU-ban, a vakcinázás sem lenne megoldás, hiszen az állatoknál alkalmazott oltások nem biztosítanak vírusmentességet – tette hozzá.

Nagy István

Túry Gergely

A védekezés így elsősorban a higiéniai infrastruktúra erősítését kell hogy jelentse. Ennek érdekében a minisztérium már májusban pályázatot tervez kiírni, amelynél a jelentkezéseket június-júliusra el is bírálnák. Az uniós közös agrárpolitika forrásaiból (70 százalékban) finanszírozott támogatásra az ország minden részéről jelentkezhetnek majd a termelők, a kassza pedig nyitott, amíg van érdeklődés, addig lesz rá pénz – ígérte Nagy István, hozzátéve: a járvány által érintett gazdaságok esetében pedig a kártalanításban már benne van a járványvédelmi szint emelésének finanszírozása is.

A miniszter ugyanakkor még egy problémáról beszélt, amellyel szembekerültek a járvány kezdete óta:

sokan egyszerűen kamunak tartják tartják, mások meg vannak győződve arról, hogy mesterséges folyamat, amellyel a műhús fogyasztását készítik elő.

Arról nem beszélt, hogy a műhúsokkal és azzal, hogy a vírus mesterséges eredetű maga a kormány is riogatott. Arra a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által is feldobott teóriára, miszerint nem kizárható a mesterséges eredet, annyit reagált, hogy továbbra sem tudják megmondani, hogyan került Magyarországra a vírus. Januárban ugyan felbukkant Németországban, de itt egy másik vírustörzs fertőz. Azt az elméletet is elvetették, hogy a kisbajcsi telepen dolgozó pakisztániaknak lehet köze hozzá, hiszen ők két éve nem jártak otthon, csomagot sem kaptak hazájukból.

A miniszter távlati céljaként arról beszélt, hogy három év múlva helyreálljon az állomány. Ehhez arra is szükség lehet, hogy a gazdák külföldről vemhes üszőket vásároljanak, ami egyben egy lehetőség, hogy kiváló genetikával rendelkező állatok kerüljenek be a hazai állományba. A kérdés az lesz, hogy honnan – tette hozzá.

Emellett újraindítanák az agrárszakképzésben a járványvédelmi higiéniai technikusi képzést, ezt követően a koncentrált állattenyésztő telepeken bizonyos méret felett akár kötelezővé is tehetik ilyen szakember alkalmazását – mondta el a miniszter. Más kérdés, hogy ilyen szakemberből is több ezerre lehet szükség, ami még távlati célként sem tűnik túl valószerűnek.