Az SZDSZ ebbe nem kíván beleszólni - mondta Horn Gábor, a párt ügyvivője, hozzátéve: személyes véleménye szerint, ha valaki egy kitüntetést aláír, abban kell, hogy legyen valamilyen alkotmányos mérlegelési jogköre. Hozzátette: ez a köztársasági elnök számára fontos kérdés volt.
 
"Amikor megszólaltunk ebben az ügyben, akkor nem ebbe a vitába kívántunk beleavatkozni" - hangsúlyozta az ügyvivő. Hozzáfűzte: azt jelezték, hogy rossz gyakorlatnak tartanák, hogy ha éppen aktuális kormánypártok gyakorló politikusokat kezdenének el kitüntetni. Mint mondta, továbbra is meg kellene tartani azt a helyénvaló gyakorlatot, hogy kormányzó pártok még működő, gyakorló politikusoknak - Horn Gyula pedig az - nem adnak kitüntetést. 
 
Fidesz: nem kell feleslegesen irritálni a közvéleményt
 
A Fidesz tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését - reagált az ellenzéki párt szóvivője a taláros testület keddi, a kitüntetések adományozására vonatkozó döntésére. Szijjártó Péter kérdésre válaszolva azt mondta, ha egy kérdést már sikerült a múltban tisztázni és lezárni, akkor nem célszerű még egyszer ugyanabba a folyóba belelépni. Senkinek nem jó az, ha feleslegesen irritálják a közvéleményt - tette hozzá. 
 
KDNP: örülnek a döntésnek 
 
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) örül annak, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) döntése szerint a köztársasági elnök megtagadhatja az elé terjesztett kitüntetések adományozását, és az államfőnek van érdemi döntési joga arra, hogy a köztársaság alkotmányos értékrendjébe ütköző kitüntetések esetén az előterjesztést ne írja alá. Erről a párt országgyűlési képviselője beszélt.
 
Hargitai János szerint Horn Gyula életének, tevékenységének voltak olyan elemei, amelyek ellentétesek a demokrácia normáival, ezért üdvözlendő az Alkotmánybíróság döntése. Az ellenzéki politikus úgy vélekedett: aktív politikusok kitüntetésével kapcsolatban sokkal óvatosabban kellene bánni annál, mint ahogy ezt a kérdést most a kormányfő kezelte.
 
Horn Gyula külföldi kitüntetései kapcsán Hargitai János közölte: a magyar köztársasági elnököt köti a magyar alkotmány szelleme, ami külföldi döntéshozókra nem vonatkozik. Hozzátette: Németországban és Ausztriában érdemei felett értékelik Horn Gyulát. A politikus ezzel arra utalt, hogy a volt magyar miniszterelnök 1990-ben megkapta az egyik legrangosabb német kitüntetést, a Károly-díjat, míg az osztrák államfő 2005-ben a legmagasabb osztrák elismerést a Nagy Arany Érdemrend a Szalaggal kitüntetést adományozta a magyar politikusnak.
 
Az Alkotmánybíróságnak kedden abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a köztársasági elnök jogosult-e döntése meghozatala során a kitüntetési előterjesztés formai szempontú, törvényességi vizsgálatán túlmenően a tartalmi vizsgálatra is, és ha igen, akkor milyen alkotmányos mércét kell alkalmaznia. Az Ab értelmezése szerint a köztársasági elnök "kizárólag abban az esetben tagadhatja meg a kitüntetési előterjesztés aláírását, és hozhat ebben a kérdésben önálló (politikai) felelősséggel döntést, ha a kitüntetési előterjesztés a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjébe ütközik". A kitüntetésre javasolt személy érdemességének vizsgálata során az államfő által alkalmazható mérce a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendje.
 
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levélben javasolta Sólyom Lászlónak, hogy 75. születésnapja alkalmából tüntesse ki Horn Gyulát a külügyminiszterként és miniszterelnökként az ország érdekében végzett tevékenységéért. "A kormány tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését, de a miniszterelnök szándéka Horn Gyula kitüntetésével kapcsolatban nem változott" - mondta Daróczi Dávid kormányszóvivő.