Szili Katalin az öt parlamenti frakció nevében februárban fordult az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökéhez, akitől azt kérte, vizsgálják meg hazai és nemzetközi összehasonlításban a képviselők költségtérítésének szabályait. A házelnök tájékoztatása szerint a vizsgálat tárgya az volt, arányos-e, illetve aggályos-e a költségtérítés rendszere. Az ÁSZ még márciusban válaszolt az Országgyűlés elnökének, a dokumentumot most hozták nyilvánosságra.

A számvevőszék tájékoztatása szerint az európai országok többségében a parlamenti képviselőket megillető javadalmazás több elemből áll: alapdíjból és pótdíjakból, általános költségtérítésből, utazási költségtérítésből, illetve szállásköltségből.

Az alapdíj, vagyis a képviselői munka díjazása a legtöbb országban az államigazgatás legfelső szintjéhez, vagyis a minisztériumi főosztályvezetőhöz, a helyettes államtitkárhoz, a legfelsőbb szintű bíróhoz igazodik - áll az anyagban, amely megállapítja, hogy Magyarországon a képviselők alapdíja jelenleg kevesebb, mint egy minisztériumi osztályvezető alapilletménye.

Az ÁSZ összeállítása szerint a képviselői mandátumhoz kapcsolódó feladatok ellátására jellemzően mindenhol van általános költségtérítés, amit az alapdíj arányában határoznak meg. Ezzel általában nem kell elszámolni, de Észtországban és Nagy-Britanniában az Alsóházban számla ellenében kapják kézhez az összeget a képviselők.

A legtöbb helyen belföldi viszonylatban ingyen utaznak a képviselők, kilométerpénz a lakhely és a parlament közti távolságra jár és maximálva van. A szállásköltségről az összegzés az írja: ez szinte minden országban létezik, szintén maximálva van és el kell számolni vele.

A dokumentum szerint a magyar országgyűlési képviselők juttatása nem tekinthető kiugróan magasnak, sem a versenyszféra vezető tisztségviselők, sem a minisztériumi vezetők átlagához képest. A képviselők számára kifizetett tiszteletdíjak, illetve költségtérítések kevésbé dinamikusan emelkedtek, mint például a központi közigazgatásban foglalkoztatott köztisztviselők átlagkeresete - állapította meg a számvevőszék.

Az összegzés ugyanakkor kiemeli: a pótdíjak és a költségtérítések összege Magyarországon magasnak számít, azt is figyelembe véve, hogy rendkívül jelentős lehet az eltérés egyes képviselők között a tiszteletdíjat és a költségtérítést együttesen tekintve. A nemzetközi gyakorlattól való eltérés jellemzően nem a mértéket illetően, hanem az elszámolás kötelezettsége miatt van, hiszen a vizsgált 22 európai ország közül csak kettőben - Finnországban és Franciaországban - nem volt előírás részben vagy egészben a bizonylattal való alátámasztás.

Az Állami Számvevőszék már márciusban megfogalmazta, hogy mivel a képviselői juttatások forrása közpénz, ezért követelmény annak átláthatóvá, elszámoltathatóvá tétele.

A számvevőszéki anyagban Kovács Árpád többek közt azt javasolta Szili Katalinnak, hogy kezdeményezzen politikai és szakmai egyeztetést a kérdésről. Az ÁSZ elnöke szerint a képviselői alapdíjat életszerűen, a realitásokhoz igazodva kell meghatározni, és szükséges lenne bruttósítani a reális, megalapozott költségeket, amelyeket személyi jövedelemadó kötelessé is szükséges lenne tenni.