Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke kijelentette, hogy csakúgy mint ő, Mikulás Dzurinda, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió - Demokrata Párt, valamint Pavol Hrusovsky, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) vezetője is ellenzi a hisztériát és a kétoldalú kapcsolatok hiszterizálását. "Úgy gondolom, ez jó üzenet. A második üzenet pedig az, hogy ez a három párt együttműködést akar" - mondta Csáky csütörtökön, azt követően, hogy Dzurindával és Hrusovskyval megbeszélést folytatott.

Hrusovsky kijelentette, hogy szerencsétlen lépésnek tekinti a Benes-dekrétumok ügyének megnyitását, minthogy minden akció ellenakciót vált ki. Hozzátette, hogy nem szabad örökzöld témákat elővenni olyankor, amikor a politikusok nem képesek azt megoldani.

A KDH elnöke felelősségteljes magatartásra szólított fel mindenkit, mivel szerinte az érzelmek már kezdik eluralni az értelmet. Ha Pozsony és Budapest nem képes megállítani ezt a fajta politikát, az nagy problémává nőheti ki magát Európában - mondta Hrusovsky, aki ugyanakkor arra figyelmeztette Csákyt, hogy a kereszténydemokraták egyáltalán nem hajlandóak tárgyalni az autonómia semmilyen formájáról.

Mikulás Dzurinda úgy fogalmazott, hogy Robert Fico miniszterelnöknek felelősségteljesebben és ügyesebben kellene cselekednie. "Feltételezem, maga Fico többet tud tenni és többet kellene tennie Szlovákiáért, hogy tiszteletet és tekintélyt vívjon ki, hogy más országok képviselői ne mondjanak itt olyasmiket, amiket csak akarnak. De Ficónak nehéz lesz ezt a tiszteletet megteremteni bizonyos meggondolatlan nyilatkozataival" - mondta Dzurinda, aki szerint miniszterelnökként nem szabad érzelmeket szítani.

A szlovák parlament szeptember 20-án határozatban erősítette meg a II. világháború után született Benes-dekrétumokat. (A határozatot a Magyar Koalíció Pártján kívül minden parlamenti párt támogatta.) Az akkori Csehszlovákiában a Benes-dekrétumok a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették és kényszermunkára hurcolták el őket a kollektív bűnösség elve alapján.

A szlovák parlamenti döntés ellen a magyar köztársasági elnök, a kormányfő és a parlamenti pártok is tiltakoztak. A magyar európai parlamenti képviselők közös fellépést terveznek, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének magyarországi képviselői pedig a testület elé vitték az ügyet.