Az oktatásban konszolidáltabbá vált az állam és az egyházak viszonya

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Konszolidáltabbá vált az állam és az egyházak viszonya az oktatás finanszírozása terén – mondta Csepregi András, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetője.

A második Gyurcsány-kormány hivatalba lépése után komoly erőfeszítések születtek annak érdekében, hogy az egyházi oktatás finanszírozásában érintett kormányszervek összehangoltabban végezzék munkájukat – közölte Csepregi András. Szerinte az egyházi fenntartású oktatási intézmények úgynevezett kiegészítő támogatását – amit a költségvetés az alapnormatíván felül juttat az intézményhálózatnak – az önkormányzatok közoktatásra fordított kiadásai alapján, az oktatott diákok létszámának arányában számítják ki, az adatgyűjtés és az adatértelmezés folyamata pedig a kormányzati szervek között is gondos egyeztetést igényel.

A kormány szakmai alapon, rendeletben kívánja szabályozni a kiegészítő támogatás kiszámításának módját, amely a jövőben szakfeladatonként veszi számba az önkormányzatok ráfordításait, s ezeknek megfelelően állapítja meg az egyházi iskolák kiegészítő támogatását. A készülő rendeletről a közoktatási intézményeket fenntartó egyházakkal folyamatosan egyeztetnek.

Az egyházi oktatás finanszírozása viszont a leggondosabb egyeztetés mellett sem lehet konfliktusmentes. A probléma gyökere, hogy az alapnormatíva a tényleges kiadásoknak csak egy részét, a 2006-os adatok szerint például országos átlagban 62 százalékát fedezi – közölte Csepregi András. Egy anyagilag erős önkormányzat gond nélkül előteremtheti a különbséget, de egy szegény önkormányzat költségvetését pattanásig feszíthetik az oktatási kiadások – jegyezte meg.

Elmondása szerint a települések szempontjából nézve előnyt élveznek az egyházi fenntartású iskolák, mivel azt a pénzt, amit egy szegény önkormányzat esetleg nehezen teremt elő, az egyházi iskolafenntartó végül megkapja az állami költségvetésből. Elmondta, hogy az egyházi fenntartó arra hivatkozva tartja magára nézve hátrányosnak a finanszírozás szerkezetét, hogy a kiegészítő támogatásnak csak egy részét – 2006-ban szűk két harmadát – kapja meg a tárgyévben, a fennmaradó hányadot csak a rákövetkező év végén, a zárszámadási törvényben megállapított korrekcióban.

Éppen ezt a problémát kívánja enyhíteni a kormány idén a 2007-es költségvetés módosításával, amely az egyházi fenntartók számára megállapított, diákonkénti 145 ezer forinthoz még az idén hozzátesz 45 ezer forintot, előre hozva ezzel a jövő év végén kifizetendő korrekció egy részét – tette hozzá.

Tájékoztatása szerint mintegy 90 ezer diák jár egyházi közoktatási intézményekbe, ami az esélyegyenlőség elvét tekintve azt jelenti, hogy ennyi tanuló után kapnak kiegészítő szubvenciót 2007-ben az egyházak. Ezt viszont a fenntartó egyházak, és nem az iskolák kapják meg, ami azt jelenti, hogy a fenntartók nem létszámarányosan, hanem iskoláik egyedi igényei szerint osztják szét a pénzt – mutatott rá. A nagy iskolahálózatot fenntartó egyházak számára ez komoly mozgásteret, a hatékony gazdálkodás lehetőségét jelenti – hangsúlyozta.

Csepregi András figyelemre méltónak nevezte azt a kezdeményezést, hogy azok, akik szívesen rendelkeznének adójuk egy százalékával, de nem áll módjukban felajánlani semmilyen összeget (munkanélküliek, diákok, nyugdíjasok), a jövőben nyilatkozhassanak arról, mely egyházaknak adnák azt, ha körülményeik ezt lehetővé tennék. Természetesen meg kell vizsgálni, hogy ezeknek a "virtuális" felajánlásoknak a számon tartása lehetséges-e, és milyen feladatot róna az adóhatóságra – fűzte hozzá.