Szakítani kell az egészségügyben azzal a működési renddel, ami az ötvenes évek nyomait is magán viseli és túlélte a rendszerváltást - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc a Táncsics Alapítvány és a Friedrich Ebert Alapítvány rendezvényén a Károlyi-Csekonics rezidencián. A kormányfő kiemelte: az egészségügyi reform lényege, hogy a beteg mint vevő kerüljön a középpontba, s meg kell szüntetni az ingyenesség illúzióját a rendszerben. Mint mondta, az 1950-es évekből örökölt egészségügyi rendszer nem a betegekről szól, hanem az egészségügyi intézményről, az ott dolgozókról, nem a vevők, hanem az eladók igényei diktálják a piacot.

A miniszterelnök, akinek egészségüggyel kapcsolatos szavait többször is taps fogadta, úgy fogalmazott, azt szeretnék, hogy törje össze kezét-lábát mindenki, aki bennünket kiszolgál, és féljen attól, ha elégedetlenek vagyunk vele, akkor holnap nem tőle fogjuk megvásárolni a szolgáltatást.

Gyurcsány Ferenc azt mondta, ennek egyik feltétele, megszüntetni az ingyenesség illúzióját. Ez az elosztás a szocialista jegyrendszerre hasonlít, amikor az elosztásban érdekelt elitek összekacsintanak, vagyis "a főorvos úr segíti a professzor urat". 

A vizitdíj és a kórházi napidíj nemcsak a pénzről szól, hanem arról, hogy a beteg a vevő - hangoztatta. A miniszterelnök szerint a parlament meg fogja szavazni az egészségügyi reformhoz kapcsolódó törvényjavaslatokat. Ha az egészségbiztosítási törvényjavaslatot elfogadják, akkor lezárul a kiigazítás első, legnehezebb szakasza - vélekedett.

Gyurcsány Ferenc kitért arra, hogy a 2000 és 2006 közötti elhibázott volt a gazdaságpolitika. Nem lehet őszintén kritizálni ezt az időszakot, ugyanakkor ma amellett érvelni, ne csináljunk semmit - fűzte hozzá. Úgy vélte, ez egy mély politikai társadalmi hazugság lenne.

A politikus arról is beszélt, hogy a magyar reformfolyamatnak három jellemzője adja sajátosságát. Ez a három jellemző: a felülről vezéreltség, továbbá az, hogy mintáit a világgazdasági fejlődés legdinamikusabb centrumaiból hozza, illetve, hogy rövid távon a reformok és a költségvetési kiigazítás összekapcsolódnak - fejtette ki a politikus. Mint mondta, ez utóbbi jellemző önmagában is megalapozza azt a vádat, hogy nem reformokról, hanem megszorításokról van szó.

Gyurcsány Ferenc úgy vélte, a reformok lényege a társadalmi kultúra- és attitűdváltás, a polgárosodás felgyorsításának szándéka. Szavai szerint a globális versenyképesség alapja a nyitott társadalmi kultúra és attitűd. Példaként az Egyesült Államokat és Dániát említette.
    
Az MSZP elnöke azt mondta, Magyarországon a jobboldali pártok szívesen hivatkoznak Széchenyi Istvánra. "Nem elég hivatkozni Széchenyire, észre kell venni, hogy Széchenyi mintáit Nagy-Britanniában keresi, nem pedig a magyar ugaron keresi. Széchenyi nem kiegyezni akar a kor köznemességével, nem megkívánja hosszabbítani Werbőczy világának előjogait, hanem azt mondja, Magyarország tessék átalakulni" - fogalmazott Hozzátette, Széchenyi végül beleőrült ebbe a küldetésbe. Gyurcsány Ferenc ezen szavai derültséget váltottak ki. A kormányfő úgy folytatta, Széchenyi nem sok támogatóra talált, s az utóbbi a mostani kormányra is igaz.

A Fidesz szóvivője, Szijjártó Péter közleményében úgy reagált, hogy a kormány döntése nyomán az orvosoknak nem a betegek gyógyulását, hanem a kezelés olcsóságát kell szem előtt tartaniuk. "Gyurcsány Ferenc üzletet lát az egészségügyben, a betegek azonban gyógyulni szeretnének, és az egészségügyi ágazat legfőbb problémája a miniszterelnök és kormánya" - fogalmaz közleményében a legnagyobb ellenzéki párt szóvivője.