A szavazásnál tartózkodtak az MDF-es képviselők, illetve Gyenesei István független képviselő, valamint Rogán Antal fideszes képviselő. Nemmel szavazott Kolber István szocialista képviselő. A Fidesz képviselői nem szavaztak.

Pesti Imre, a Fidesz szakpolitikusa hétfői sajtótájékoztatóján jelezte, hogy a Fidesz nagy valószínűséggel nem fog szavazni, csak azokra a módosítókra, amikkel egyetért, így a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről szóló, eredetileg MSZP-s javaslatra, amelyet ugyan Tóth Károly visszavont, de a fideszes Horváth Zsolt sajátjaként fenntartott.

A képviselők 167 igen, 195 nem és 3 tartózkodással vetették el a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlésére vonatkozó fideszes indítványokat. A javaslatot támogatta Tóth Károly, aki az eredeti módosító indítványt benyújtotta. A szavazásnál tartózkodott Garai István Levente, Koscsó Lajos és Szirbik Imre (mindhárman MSZP).

A kormány támogatta, az Országgyűlés azonban nem szavazta meg azt a szocialista indítványt, amely a vezető gyógyszerész alkalmazásával kapcsolatos feltételekkel egészítette volna ki a törvényjavaslatot. A képviselők megszavazták viszont azt az indítványt, amely hasonló ehhez a javaslathoz csak az egészségügyi bizottság nyújtotta be.

Az elfogadott módosító indítványok alapján az előterjesztés címe az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényjavaslatra egyszerűsödött (az eredeti címben "a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendje is szerepelt").

Megszavazták azt a módosító indítványt, amelynek alapján az egészségbiztosítási pénztárak átvállalhatják a vizitdíjat, ha a beteg részt vesz prevenciós, illetve egészségfejlesztési programokban. A pénztáraknak lehetőségük van arra, hogy a kórházi napidíjat is átvállalják, ennek nincs feltétele.

A képviselők támogatták azt a javaslatot, hogy az egészségügyi szolgáltatónak a beszedett vizitdíj és kórházi napidíj 30 százalékát alkalmazottainak javadalmazására kell fordítania. Elfogadták azt a módosító indítványt is, miszerint a mögöttes állami felelősség elve alapján az állam biztosítja a pénztártagok ellátását, ha az egészségbiztosítási pénztár működése a pénztártagok ellátását veszélyezteti.

A támogatott sorban szerepelt az a javaslat, amely szerint a tagszervezés során bármilyen csoportra irányuló tagszervezés, valamint a biztosítottak közötti bármilyen megkülönböztetés tilos. Elfogadták azt a javaslatot is, miszerint a pénztár kisebbségi tulajdonosa jogosult a cégvezető jelölésére. Egy másik javaslat szerint az Egészségbiztosítási Alap kezelését a kormányhivatalként működő Nemzeti Egészségbiztosítási Központ látja el. Bekerült a törvényjavaslatba az is, hogy az egészségügyi ellátórendszer finanszírozása nemzeti kockázatközösségen alapuló, szolidaritás elvű, kötelező társadalombiztosításon nyugszik.

Ha a törvényjavaslatot december 17-én elfogadja az Országgyűlés, akkor január elsejével 22 egészségbiztosítási pénztár jön létre, de működésüket 2009. január elsején kezdik meg.