© Stiller Ákos

Az Indikátorrendszer 2008 című, az egészségügyi ellátó intézmények főbb ismérveit  tartalmazó   listát az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) állította össze úgy, hogy ehhez felhasználta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet adatbázisát, emellett kérdőíveket küldött ki 155 kórháznak. Az intézmények 80 százaléka válaszolt, ez a 122 intézmény összesen 191 telephelyet üzemeltet, amellyel országosan a kórházi ágyak 90 százalékát fedi le. A kérdőívre adott válaszokat az EBF a jövőben szúrópróbaszerűen, a helyszínen fogja ellenőrizni, s a betegek visszajelzéseit is várják. „Természetesen objektív paramétereket tudunk csak ellenőrizni, például azt, hogy valóban van-e annyi fürdőszoba, amennyi a visszaküldött kérdőíven szerepel”- magyarázza a hvg.hu-nak Kovácsy Zsombor, az EBF elnöke.

Az összeállításból kiderül, hogy míg Kecskeméten egy évben 6 orvos vezet le 1100 szülést, addig Debrecenben 29 orvosra jut 1300. Az adatokból az is kiszámítható, hogy egy kórteremre átlagosan 3,6 ágy jut, 7-8 kórházi ágyra jut egy fürdőszoba, a kórházi extraszolgáltatásként igénybe vehető egyágyas szoba átlagára 7300 forint/éjszaka. Bár a reform arcaként is azonosított egészségügyi miniszter, Horváth Ágnes április 30-án távozik posztjáról, a betegirányítás fontosságát előtérbe helyező viharvert egészségügyi reformot pedig - úgy fest - kifilézik, a tájékozódás lehetősége és a gyógyító intézmények átláthatósága szempontjából első lépésként mindenképpen hasznos lehet egy ilyen összeállítás, bár kérdések és kétségek így is vannak vele kapcsolatban.
 
„A rendszert 4 millió forintból hoztuk létre, s évről-évre szeretnénk fejleszteni, elemzéseket készíteni, szükség esetén módosítani, bővíteni a szempontrendszert, a mutatókat” – mondta a hvg.hu-nak az EBF elnöke. Igen sok adat 2006-ra vonatkozik, így – a megbicsakló egészségügyi reform részeként – a kórház- és osztálybezárások, átszervezések egyelőre kevéssé jelennek meg, de az EBF elnöke úgy nyilatkozott: ígéretet kaptak az adatok frissítésére.

„A betegek, az intézmények és a szakértők – nevezte meg a lista célközönségét a hvg.hu kérdésére Kovácsy Zsombor. A listán ugyanakkor sok, a betegek számára nehezen értelmezhető adat van, magyarázza Belicza Éva, az Egészségügyi Menedzserközpont munkatársa, példaként a kézmosásra vonatkozó számokat említve, vagy a szakma számára nehezen értelmezhető case mix indexet. A kérdéssor nagy része irányadó lehet a kórházak számára, vélekedik Belicza Éva, mivel olyan, eddig kevéssé komolyan vett problémákra, protokollokra irányítja a figyelmet, amelyek hozzájárulhatnak az intézmény hatékonyabb, fogyasztóbarátabb működéséhez – például a higiéniás körülményeket illetően.

A lista összeállítása és publikálása az első lépés lehet a kórházak felelősebb, átláthatóbb működése felé, de az adatgyűjtés módszerében és irányában talán indokolt lenne néhány változtatás. „Az összeállításból azt nem tudja meg a beteg, hogy milyen vizsgálatok vagy szakrendelések érhetőek el az adott intézményben” - mondja Belicza Éva. Azt sem lehet tudni pontosan, hogy a beteg tulajdonképpen mire kíváncsi. A szakember szerint elsősorban az érdekli, hogy milyen az orvos-beteg kommunikáció (a kérdéssor csak arra tér ki, hogy van-e kommunikációs képzés az orvosoknak), mennyi ideig van fájdalomérzete a kezelés után, kap-e megfelelő tájékoztatást, hogy miként tud a betegségével együtt élni. Ehhez – egy Németországban alkalmazott – standardizált elégedettségi kérdőív kellene, amelyet kiértékelve képet lehetne kapni arról, miként működnek az intézmények. Az EBF elnöke is egyetért azzal, hogy a betegek véleménye és élménye fontos, de hangsúlyozza: a páciens elfogult lehet, és - egy utókezelésre szoruló beteg esetében például - függő viszonyban is érezheti magát.

Az egészségügyre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatala és értékelése kapcsán a szakma rendszerint azzal érvel, hogy a számok önmagukban nem értelmezhetők. „Szerencsére halálozási adatok nem szerepelnek ebben a listában, mert az alapján nem lehet megítélni a kórházi munka minőségét” - hangsúlyozza Belicza Éva. Azt is hozzáteszi: az, hogy mekkora az ágyszámra vetített orvosszám, szintén megtévesztő lehet, hiszen ebből még nem derül ki, hogy az orvosoknak kell-e ügyeleti feladatokat ellátniuk, részt vesznek-e a szakrendeléseken, oktató munkát is végeznek-e. Az EBF elnöke is elismeri, a lista tartalma bővíthető, de hozzáteszi: egy ilyen rendszer kidolgozása több éves folyamat, összeállítása hatalmas kihívás, s még csak az első lépésnél járunk. 

Az EBF elnöke azt reméli, a szakemberek belevágnak komolyabb elemzésekbe is. Belicza Éva szerint azonban ehhez részletesebb, adott szakterületekre vonatkozó adatokra volna szükség. A lista viszont nyilvános és vélhetően elindul róla civil és szakmai párbeszéd. Az EBF pedig már áprilisra ígéri az első elemzést, amely a kórházak átláthatóságára vonatkozik majd. „Szeretnénk egy transzparencia-indexet kidolgozni, amely alapján kiderül, egy intézmény mennyire engedi láttatni magát. Első lépésként például annak alapján, hogy visszaküldte-e a kitöltött kérdőívünket vagy, hogy nyilvánosak-e a várólistái”- magyarázza Kovácsy Zsombor.