Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"1d27d446-06d3-40e7-9666-49edcc220b74","c_author":"hvg360","category":"360","description":"A szoros magyar–orosz viszony mellett az autóipari export is böki az amerikaiak csőrét. Orbán a Spiegel szerint úgy szigetelődött el Európában, hogy az óceán két partja között valójában szóba sem jön hídépítőként. ","shortLead":"A szoros magyar–orosz viszony mellett az autóipari export is böki az amerikaiak csőrét. Orbán a Spiegel szerint...","id":"20250212_spiegel-lapszemle-orban-viktor-trump-tornado","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/1d27d446-06d3-40e7-9666-49edcc220b74.jpg","index":0,"item":"00903893-83fd-4f08-818d-8c6c94f98dac","keywords":null,"link":"/360/20250212_spiegel-lapszemle-orban-viktor-trump-tornado","timestamp":"2025. február. 12. 07:30","title":"Spiegel: Lehet, hogy Orbánt is elsöpri a Trump-tornádó","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"b5ed737e-df36-42d2-9dbb-d50ca7560055","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"A tűzszerészek nem találtak robbanószerkezetet. ","shortLead":"A tűzszerészek nem találtak robbanószerkezetet. ","id":"20250211_tapioszele-altalanos-iskola-bombariado","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/b5ed737e-df36-42d2-9dbb-d50ca7560055.jpg","index":0,"item":"1d128bf6-13f2-4803-a239-edfebd6f23f6","keywords":null,"link":"/itthon/20250211_tapioszele-altalanos-iskola-bombariado","timestamp":"2025. február. 11. 10:56","title":"Tápiószelén két iskola is kapott bombafenyegetést hétfőn","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"04608c0c-8735-4868-bd83-cfbd82282d36","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"A xenont sok egyéb egészségügyi alkalmazása mellett altatószerként is bevetik, tekintettel arra, hogy gyorsan hat, és általában jól tolerálható. Egy új kutatás most egy egészen másféle lehetőséget tárt fel: a nemesgáznak akár az Alzheimer-kór terápiájában is szerepe lehet.","shortLead":"A xenont sok egyéb egészségügyi alkalmazása mellett altatószerként is bevetik, tekintettel arra, hogy gyorsan hat, és...","id":"20250212_xenon-gaz-neurodegenerativ-betegsegek-kezelese-alzheimer-kor","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/04608c0c-8735-4868-bd83-cfbd82282d36.jpg","index":0,"item":"846c76be-96e0-4d91-b625-5558410fafd4","keywords":null,"link":"/tudomany/20250212_xenon-gaz-neurodegenerativ-betegsegek-kezelese-alzheimer-kor","timestamp":"2025. február. 12. 09:03","title":"Kezelhető lesz az Alzheimer-kór altatógázzal?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"0a140797-24ca-47cf-a392-81ba5cf49422","c_author":"Martini Noémi","category":"itthon","description":"A döntésben 64 gyerek és 20 nő érintett, akik az orosz-ukrán háború elől menekültek Magyarországra. ","shortLead":"A döntésben 64 gyerek és 20 nő érintett, akik az orosz-ukrán háború elől menekültek Magyarországra. ","id":"20250212_Pal-Norbert-karpataljai-menedekesek-birosag-per-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/0a140797-24ca-47cf-a392-81ba5cf49422.jpg","index":0,"item":"c2e2f0d2-2df3-4a82-924d-95818b78a897","keywords":null,"link":"/itthon/20250212_Pal-Norbert-karpataljai-menedekesek-birosag-per-ebx","timestamp":"2025. február. 12. 12:50","title":"Jogsértően döntött Pál Norbert kormánybiztos, 84 kárpátaljai menedékes méltányossági kérelméről","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"496d31a5-e34d-4235-90e3-c6d9c2c69d80","c_author":"hvg360","category":"360","description":"Alice Weidel dolgozott ugyan a pénzügyi ágazatban, de karrierje egyáltalán nem volt valami fényes, ráadásul szakértők szerint a párt gazdasági programja nagy veszélyeket rejt a német jólét szemszögéből – írja a hetilap éppen a politikus mai és holnapi budapesti vendégjárása előtt.","shortLead":"Alice Weidel dolgozott ugyan a pénzügyi ágazatban, de karrierje egyáltalán nem volt valami fényes, ráadásul szakértők...","id":"20250211_Spiegel-nemet-gazdasag-AfD-Weidel-lapszemle","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/496d31a5-e34d-4235-90e3-c6d9c2c69d80.jpg","index":0,"item":"926d4f9c-a4e7-4de1-9de7-bd6cd25e9849","keywords":null,"link":"/360/20250211_Spiegel-nemet-gazdasag-AfD-Weidel-lapszemle","timestamp":"2025. február. 11. 07:44","title":"Der Spiegel-elemzés: Veszélyezteti a német jólétet az AfD programja, a pártelnök messze nem ért úgy a gazdasághoz, ahogy azt előadja","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"0342dad2-b21a-404f-8246-b6edf77ecbeb","c_author":"MTI","category":"vilag","description":"Ilie Bolojan várhatóan mintegy 100 napig lesz ideiglenes államfő.","shortLead":"Ilie Bolojan várhatóan mintegy 100 napig lesz ideiglenes államfő.","id":"20250212_romania-ideiglenes-allamfo-ilie-bolojan-klaus-iohannis","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/0342dad2-b21a-404f-8246-b6edf77ecbeb.jpg","index":0,"item":"a1c3ff2b-75b2-4397-a85f-b9e133e4ea81","keywords":null,"link":"/vilag/20250212_romania-ideiglenes-allamfo-ilie-bolojan-klaus-iohannis","timestamp":"2025. február. 12. 16:04","title":"Ideiglenes államfő lépett hivatalba Romániában","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"b96f2dca-ee55-463e-84dc-5160f59c1048","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Feladva eddigi semlegességét, Orbán Viktor a német választások hajrájában a populista-szélsőjobboldali AfD társelnök-kancellárjelöltjét, Alice Weidelt látta vendégül a Karmelitában.","shortLead":"Feladva eddigi semlegességét, Orbán Viktor a német választások hajrájában a populista-szélsőjobboldali AfD...","id":"20250212_Orban-Viktor-az-AfD-kancellarjeloltjevel-Alice-Weidellel-all-ki-a-Karmelitaban-elo-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/b96f2dca-ee55-463e-84dc-5160f59c1048.jpg","index":0,"item":"9524c11f-dc60-49b9-8dfc-46b28b65386a","keywords":null,"link":"/itthon/20250212_Orban-Viktor-az-AfD-kancellarjeloltjevel-Alice-Weidellel-all-ki-a-Karmelitaban-elo-ebx","timestamp":"2025. február. 12. 11:36","title":"Orbán szerint az AfD programja hasznára válna Magyarországnak, Alice Weidel és ő pedig szabadságharcosok","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"a80a9ca6-f5a0-4ac4-88f0-f7fae8eb1321","c_author":"Kovács Gábor","category":"gazdasag","description":"A “Tisza programírója” Magyar Péter szerint nem programíró. Egyébként valójában nem a 13. havi nyugdíjon nevet, hanem a kormányon, és nem a 13. havi nyugdíj ellen szólalt fel, hanem annak részleges emelése mellett. A kormánymédia lapjában megjelent cikk mindkét hamis állítását azonnal saját maga cáfolja videóval, idézettel.","shortLead":"A “Tisza programírója” Magyar Péter szerint nem programíró. Egyébként valójában nem a 13. havi nyugdíjon...","id":"20250211_A-kormanymedia-dupla-ongollal-tamadja-a-Tisza-programirojat-a-13-havi-nyugdij-miatt","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/a80a9ca6-f5a0-4ac4-88f0-f7fae8eb1321.jpg","index":0,"item":"02de57bc-cb95-49c2-a962-af92f49e52fb","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250211_A-kormanymedia-dupla-ongollal-tamadja-a-Tisza-programirojat-a-13-havi-nyugdij-miatt","timestamp":"2025. február. 11. 07:57","title":"A kormánymédia tripla öngóllal támadja a \"Tisza programíróját\" a 13. havi nyugdíj miatt","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Hétfőn újból szavaz az Országgyűlés a jövő nemzedékek ombudsmanjáról és az adatvédelmi biztos személyéről. A köztársasági elnök jelöltjeit a parlamenti pártok már kétszer elutasították. Sólyom Lászlónak a pártegyeztetéseket elutasító jelölési gyakorlatát többen bírálják, azt azonban túlzás lenne állítani, hogy annakelőtte egyszerűbben mentek volna a dolgok.
Harmadszor szavaz a köztársasági elnök ombudsmanjelöltjeiről a parlament. Az országgyűlési biztosok megválasztásához a körülmények ritka együttállása, vagyis többpárti konszenzus, kétharmados parlamenti többség kell. Sólyom László köztársasági elnök azonban elődjeitől eltérő gyakorlatot honosított meg a biztosok, no meg a legfőbb ügyész és a főbíró jelölésekor. Az elnök deklaráltan kerüli a pártegyeztetéseset, amivel azt kívánja jelezni, hogy jelöltjei a politikai érdekek és aktuális erőviszonyok "fölött állnak". Az egyeztetésre amúgy az alkotmány sem kötelezi, kivéve a kisebbségi biztosok személyét: róluk a kisebbségi önkormányzatokkal köteles egyeztetni.
Az államelnök azonban ezzel – mondják az eljárás kritikusai – felesleges megaláztatásnak teszi ki jelöltjeit, hiszen az egyébként jobb sorsra érdemes szakembereket egyre-másra leszavazzák a parlamentben ülő képviselők. Az ombudsman-jelölések története ugyanakkor azt mutatja, hogy a jelöltek konszenzusos elfogadására akkor sem volt garancia, amikor még egyeztetések előzték meg a jelöléseket.
Az ombudsmani tisztség papíron 1989. október 23-ától, vagyis a köztársaság kikiáltásának napjától létezik; az alkotmány ötödik fejezetében emlékezik meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosáról. Ebben a biztosok feladatkörének szűk leírásán kívül az is szerepel, hogy megválasztásukhoz (akár az országgyűlési biztosokról szóló törvény elfogadásához) a parlamentben jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Az állampolgárok alkotmányos jogait védő, s a mindenkori kormányzat tevékenységét kontrolláló országgyűlési biztosokról szóló úgynevezett ombudsmantörvényt 1990-ben nyújtották be, de csak 1993. június 1-jén fogadta el a parlament. A „végrehajtó hatalom fizetett ellenségeinek” vagy ellenőreinek megválasztása azonban így is évekbe telt.
Az első lehetséges jelöltek névsorát böngészve két későbbi befutó neve is felbukkan: Majtényi Lászlóé, akit már 1993-ban is az ombudsmankérdés specialistájaként emlegettek, illetve Takács Alberté. Náluk esélyesebb jelöltként jött szóba Holló András, az Alkotmánybíróság akkori főtitkára, későbbi elnöke, illetve Németh János egyetemi tanár, aki akkor az Országos Választási Bizottság elnöke volt, később pedig – de még Hollót megelőzően – ugyancsak Ab-elnök lett belőle. Szintén a legelső körben bukkant fel Trócsányi László, Varga Győző, s Tóth Judit neve is.
Dacára Göncz Árpád egyeztető szándékainak, 1993 októberében sem a végül is az állampolgári jogok biztosának javasolt Trócsányi, sem a helyettesének jelölt Tóth Judit nem kapta meg a parlamenti képviselők kétharmadának a támogatását. Majtényi László adatvédelmibiztos-jelöltnek pedig még a meghallgatását is ötpárti konszenzussal halasztotta el a parlament alkotmányügyi bizottsága, miközben őt Göncz már szabályosan előterjesztette a posztra. Arra senki sem hivatkozott, legalábbis nyilvánosan, hogy a jelölt alkalmatlan volna, vagy valamely politikai oldal számára vállalhatatlan. A korabeli újságcikkek tanúsága szerint az állampolgári biztosok által a hatalom fölött gyakorolt túlzott kontroll képe feszélyezte a képviselőket, amikor elutasították őket.
Az ombudsmani hivatal szükségességét is többen megkérdőjelezték annak idején. A lex Pokol nevű "sajtókiegyensúlyozási" törvénytervezetről ismert, ám ettől eltekintve szaktekintélynek számító Pokol Béla például úgy érezte, az ombudsmani hivatal azzal, hogy döntően a tömegmédiában fejti ki hatását, a médiahatalom sosem látott kiterjesztését vonná maga után. De az államapparátus-csökkentés jegyében ellene érvelt Sárközy Tamás és megkérdőjelezte a biztosi hivatal valódi cselekvési mozgásterét Bihari Mihály is. Göncz Árpád nem is sietett új jelöltjei megnevezésével, több mint másfél év után melegítette fel a témát. A döntés elodázására ráadásul a hat parlamenti párt levélben kérte az elnököt.
Az 1995. június 3-iki HVG már a jogállam fantomjainak nevezte el az ombudsmanokat. Talán túlzás is tehát azt gondolni, hogy a parlamenti pártok asztalhoz ülve hatékonyabban kötöttek megállapodásokat, s találnak konszenzusos jelölteket.
1995 júniusára egyébként már sikerült előállniuk a pártoknak azokkal a jelöltekkel, akiknek tevékenysége révén az ország végül megismerte az ombudsmani intézmény lényegét: Gönczöl Katalint általános ombudsmannak, helyettesének Polt Pétert (majdani legfőbb ügyészt), adatvédelmi biztosnak Majtényi Lászlót, kisebbségi ombudsmannak pedig Kaltenbach Jenőt jelölte a köztársasági elnök. Még azt sem mondhatnánk, hogy egyedül a kétharmados parlamenti többséget simán hozó MSZP-SZDSZ koalíció áldása kellett hozzá (bár az is kellett), hiszen a jelöltekre a képviselők 90-95 százaléka bólintott rá. Gönczöl első feltűnő megnyilatkozása a rumi rendőri fellépéshez kapcsolódott, Majtényi László az első óriás lottónyeremény nyerteseiről készült tévériport kapcsán exponálta magát.
Gönczölék hatéves mandátumának lejártával, 2001 júniusában választott új ombudsmanokat a parlament: Lenkovics Barnabás az állampolgári jogok biztosa, Takács Albert a helyettese lett, míg Kaltenbach Jenő maradt a kisebbségi ombudsman. A kormánypártok által adatvédelmi biztosnak jelölt Maczonkai Mihály azonban nem kapta meg a szükséges támogatást, s később Berki Ádám sem, aki még az egyszerű többséget sem kapta meg a parlamenttől, nemhogy a szükséges kétharmadost. A harmadiknak induló Péterfalvi Attila lett végül a befutó. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy egy ponton már Mádl Ferenc is szakított a pártokkal való egyeztetés gyakorlatával, hiszen a jelöléseket megelőző pártközi tárgyalások nem hoztak eredményt. Ezek alapja egyébként az a '95-ben kialakult megegyezés, amely szerint a biztosok közül kettőt az egyik, kettőt a másik parlamenti oldal javasol.
Az elnöki hivatalba lépett Sólyom László hozta tehát az új gyakorlatot, s jelöltjei folyamatos leszavazása ellenére sem tér el tőle. Kizárólag a szakmai vagy civil szervezetek véleményét kéri ki a kiszemeltekről, majd egyszerűen bemutatja őket a pártok frakcióvezetőinek. A civil szférába vetett bizalma nem újkeletű, őt magát is egy civil szervezet jelölte köztársasági elnöknek; ám megválasztásához már értelemszerűen parlamenti pártok kellettek.
Az általános ombudsmani posztot Sólyomnak második nekifutásra sikerült betöltetni: Majtényi László elutasítását követően Szabó Mátéra már rábólintottak a pártok. (Majtényi legutóbb – Sólyom és Gyurcsány közös jelöltjeként – ORTT-elnök lett.) A Kaltenbach Jenő utódjának jelölt Kállai Ernőt elsőre megválasztotta a parlament, de erről a posztról a hazai kisebbségi önkormányzatokkal kellett csak egyeztetnie az államfőnek.
Az adatvédelmi biztos és a jövő nemzedékének ombudsmanja (utóbbit Ab-elnökként még Sólyom László maga javasolta bevezetni az általános helyettesi poszt helyett) ügyében azonban megmerevedtek a frontvolnalak. A parlament már kétszer leszavazta Sólyom jelöltjeit. Előbb Péterfalvi Attila és Nagy Boldizsár, később Fülöp Sándor és Zombor Ferenc vérzett el. Az alkotmányügyi bizottság múlt kedden támogatta ugyan, hogy Bogdányiné Mészáros Ágnest a jövő nemzedékek ombudsmanjává, Tóth Gábor Attilát pedig adatvédelmi biztosnak válasszák meg, ám ettől a titkos szavazáson még elbukhatnak.
Bogdányiné Mészáros Ágnes és Tóth Gábor Attila is megtisztelőnek tartják, hogy az államfő ombudsmannak jelölte őket. Erről azután nyilatkoztak újságíróknak, hogy pénteken Sólyom László bemutatta őket a frakcióvezetőknek.
Péterfalvi Attila, korábbi adatvédelmi biztos lesz az ombudsmani hivatal új vezetője április 1-jével - erősítette meg az MTI értesülését a Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa hétfőn.
A parlament alkotmányügyi bizottsága keddi ülésén támogatta Fülöp Sándor kinevezését a jövő nemzedékek ombudsmanjának posztjára, leszavazta ugyanakkor Zombor Ferenc adatvédelmi biztosjelöltet.
Már most látszik, hogy Donald Trump érdekérvényesítése nehéz helyzetbe hozza a magyar gazdaságot. De akkor milyen károkat tudna okozni, ha Németország érvényesítené velünk szemben erőfölényét?