A képviselők 170 igen szavazattal, 191 ellenében utasították el Baka Andrást, akit Sólyom László köztársasági elnök április 30-án jelölt főbírónak. A Legfelsőbb Bíróság jelenlegi elnökének, Lomnici Zoltánnak hatéves megbízatása június 24-én jár le. Az új főbírót az államfő jelöli és az Országgyűlés kétharmados többséggel választja meg.

Az MSZP, az SZDSZ és az MDF a hétfői szavazás előtt jelezte, hogy nem támogatja Baka András megválasztását, a Fidesz és a KDNP támogatásáról biztosította a főbírójelöltet. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács május 6-án arról adott tájékoztatást, hogy nem támogatja Baka Andrást, az öt táblaelnök később viszont egységesen kiállt a főbírójelölt személye mellett.

Nem válik működésképtelenné az igazságszolgáltatás attól, hogy ideiglenesen helyettesek állnak a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) élén - mondta Fleck Zoltán jogszociológus. Miután június 15-ig, a tavaszi parlamenti ülésszak végéigmár feltehetően nincs idő arra, hogy új főbírójelöltről szavazzon a Ház, legalább három hónapig betöltetlen marad a pozíció.

Fleck Zoltán jogszociológus szerint semmiféle diszfunkciót nem okoz a sikertelen főbíróválasztás. Ha távozik a jelenlegi legfelsőbb bírósági elnök, aki a törvény értelmében egyúttal az OIT elnöke is, akkor kettéválik a két funkció: mindkét alkotmányos intézménynél a teljes jogkörrel eljáró helyettesek lépnek a jelenlegi elnök helyére. Lomnici Zoltán jelenlegi elnök hatéves mandátuma június 25-én jár le.

Közjogi, és praktikus, szervezetszociológiai szempontból egyaránt az tűnik a helyesebb megoldásnak, ha a két szervezet irányítása hosszú távon, a törvényben rögzített módon is szétválik - jegyezte meg Fleck Zoltán. Hozzátette ugyanakkor: amennyiben a sorozatos sikertelen jelölések miatt az ombudsmani pozícióhoz hasonlóan a főbíró helyettesítése is tartóssá válik, annak rossz üzenete lehet, elsősorban a politikai elitre nézve.

Mint mondta, a köztársasági elnök jelölési gyakorlatáról sokféleképpen lehet vélekedni, de a törvényhozóktól joggal várható el annyi felelősségtudat, hogy ezen túltegyék magukat és az alkotmányos intézményeket hosszú távon ne bizonytalanítsák el. Az utóbbi időben egyes jelöltek parlamenti visszautasításánál már az is érzékelhető volt, hogy a döntést nem elsősorban személyi kvalitások és a szakmai megfontolás határozta meg - fűzte hozzá Fleck Zoltán.

A rendszerváltást követően két cikluson át, 1990 és 1996, illetve 1996 és 2002 között Solt Pál töltötte be a főbírói, és 1997-től az akkor létrehozott OIT-elnöki posztot is. Solt Pált mindkét alkalommal az első államfői jelölésre megválasztotta a parlament, bár az ehhez szükséges kétharmados többséget, a 258 támogató voksot 1996-ban csak a második szavazáson kapta meg.

Ugyancsak betöltetlen a két ombudsmani poszt december közepe óta; az államfő jelöltjeit eddig háromszor szavazta le a Ház. Sólyom László legutóbb május 9-én nevezte meg jelöltjeit, a posztot korábban is betöltő Péterfalvi Attilát adatvédelmi biztosnak, Fülöp Sándor jogászt pedig a jövő nemzedékek ombudsmanjának jelölte. Mindketten voltak már jelöltek, az államfő azért jelölte őket újra, mert ők kapták a legtöbb voksot a parlamenti szavazáson. 
 
Fülöp Sándort hétfőn 302 igen, 59 nem szavazattal választották meg, Péterfalvi Attila viszont nem kapta meg a kétharmados támogatást, jelölését 239 igen és 122 nem szavazat mellett utasították el a képviselők. A Ház ezúttal negyedszer szavazott az adatvédelmi biztosról és a jövő nemzedékek ombudsmanjáról.

Tavaly decemberben Nagy Boldizsárt és Péterfalvi Attilát, idén február 25-én Fülöp Sándort és Zombor Ferencet, áprilisban Bogdányiné Mészáros Ágnest és Tóth Gábor Attilát szavazták le a képviselők. Sólyom László köztársasági elnök egyik alkalommal sem egyeztetett a jelöltekről a pártokkal.