Tanárt, tanítót, romológust, szociológust, szociális munkást kért fel tavaly ősszel az oktatási tárca arra, hogy csaknem ezer településen végezzenek esélyegyenlőségi helyzetfelmérést. A helyzetelemzés a feltétele bármilyen, oktatással összefüggő települési, térségi pályázatnak. A mentor szakembereket az oktatási tárca képezte ki egy kétszer háromnapos kurzus alatt. A külsősök első csoportja (tizennyolcan) tavaly májusban végzett, ők a közép-magyarországi régiót térképezték fel, s ősszel rendben ki lettek fizetve. Az ország többi településének oktatási helyzetét analizáló második csoport képzése ősszel, munkájuk télen zajlott le, s pénzt azóta sem láttak. Nekik összesen negyvenmillióval tartozik az állam – közölte a hvg.hu-val az oktatási tárca pályázatokat koordináló háttérintézménye, az Educatio Kht.

A helyzetelemzésekre szükség van, többek között az derül ki belőlük, hogy az oktatási infrastrukturális támogatásokra pályázó települések intézményei nem folytatnak-e szegregációs gyakorlatot, hogy intézményeikben milyen körülmények között tanulnak a gyerekek, s hogyan alakulnak a tanulmányi eredményeik. Az oktatási tárca alapelve ugyanis – nagyon helyesen – az, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében 2007 és 2013 között oktatásfejlesztési célokra költött százmilliárdok ne kerülhessenek olyan települések intézményeibe, ahol az esélyegyenlőségi célok nem érvényesülnek. A szolgáltatást végeredményben a települések és társulások számára végzik, a szakvélemény nélkül azok nem pályázhatnak.

A miniszter gratulál © Oktatási Minisztérium

Az őszi hatnapos képzést követően nyolcvanegy ember kapott szakértői tanúsítványt, amelyeket decemberben ünnepélyes keretek között személyesen Hiller Istvántól vehettek át, de Bajnai Gordontól is kijárt egy kézfogás. Mindeközben megkapták már a felkérést arra, hogy az ország 929 települését (ahol a hátrányos helyzetű gyerekek aránya 40 százaléknál magasabb) végigjárják, a kért helyzetelemzést elvégezzék, illetve majd a Regionális Operatív Program nyerteseinél a pályázatot mentorként támogassák.

Az esélyegyenlőségi felmérés során a helyszínre kiszálló munkatárs felkeresi az összes oktatáshoz kapcsolható intézményt, a családsegítő szolgálatot, a védőnőt, a cigány kisebbségi önkormányzatot, a hátrányos helyzetű gyerekek lakóhelyét (pl. cigánytelepet) és minden az iskolához kapcsolódó társadalmi partnert. Az ezt követően elkészített esélyegyenlőségi helyzetelemzést a mentorok elkészült munkáját értékelő supervisor  hagyja jóvá. Így történt ez esetünkben is.

A külsős státuszban dolgozó mentorok az Educatio Kht., illetve az oktatási tárca közlése nyomán tudomásul vették, hogy csak számlaképesen kaphatják meg javadalmazásukat, és hogy a munkadíj mellett semmilyen költségtérítést nem kapnak. Azt is elmondták nekik, hogy szerződésük bizony késik majd, de azért csak kezdjenek el dolgozni a szóbeli megállapodás nyomán.

A kiképzett munkatársak tehát októbertől februárig dolgoztak az általuk vállalt körzeteken. Bár az előzetes szakmai konzultációkon a munkaadó oktatási tárca úgy becsülte, két napot kell egy-egy településre szánni, a tapasztalataikat lapunkkal megosztó szakemberek szerint a gyakorlatban ennél jóval több időt kellett ott tölteni.

A települések iskoláinak, intézményeinek végiglátogatása, a többszöri leutazás, a szállás, a telefonálás azonban folyamatos költségekkel járt: a hvg.hu-nak nyilatkozók fejenként 100-150 ezer forintot belefeccöltek a munkába, miközben még olyan szerződéssel sem kínálták meg őket, amelyben az Educatio Kht. akárcsak valemely későbbi fizetési határidőt vállalt volna. „Azt mondták, nyugodjunk meg, szerződésünk egyelőre még nem lesz, s azt is tudomásul vettük, hogy nem fizetnek egyből a teljesítést követően” – meséli egyik forrásunk. Arra persze nem számítottak, hogy munkájuk ellenértékére fél évet is kell várniuk.

A hvg.hu által megkeresett esélyegyenlőségi szakemberek mindannyian névtelenséget kértek, nyílt konfliktusba nem kívánnak bocsátkozni megbízójukkal. Forrásaink 4-8 településen dolgoztak szeptembertől februárig, ezért 300-700 ezer forintot számláznának ki, ha lehetne. Az összegek áfával értendők, természetesen társaságiadó-kötelesek, s a tényleges munkabér megközelítő kiszámításához az előre belefeccölt költségeket is érdemes levonni belőlük. Az ezt követően maradt summa – hónapokra lebontva – már egyáltalán nem tűnik soknak, pláne, ha azt el sem utalják.

Mi a TÁMOP?

A Társadalmi Megújulás Operatív Program célja a 2007-2013-as programozási periódusban, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljaihoz, a foglalkoztatás bővítéséhez és a tartós növekedéshez elsősorban a munkaerőpiac kínálati oldalára irányuló intézkedésekkel, az emberi erőforrások fejlesztésével járul hozzá. (Forrás: www.operativprogram.hu)

Az esélyegyenlőségi szakembereket tulajdonképpen már azelőtt kiküldték terepre, hogy a kifizetésükhöz szükséges források rendelkezésre álltak volna. Bérüket ugyanis az Educatio – szándékai szerint – a TÁMOP 3.3.1. központi esélyegyenlőségi program forrásaiból fedezte volna (s fedezné továbbra is), erre azonban az oktatási tárca háttérintézményének sikeres pályzatot kellene benyújtania a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ). A pályázat tavaly október óta az NFÜ-nél pihen, a legújabb hír róla az, hogy a kht.-nek újfent be kellett adnia az egész anyagot a hatósághoz. Ezt egyesek előrelépésként értékelik, mi nem. Az NFÜ a hvg.hu-nak az esetről azt közölte, hogy a pályzatokat elbíráló bizottságuk már többször összeült, s mindannyiszor visszaküldték a hiányos pályázatot átdolgozásra. Enélkül támogatási szerződést sem kötnek a kedvezményezettel.

"Pályázatunkat időben, október 4-én adtuk be az NFÜ-höz, ott azonban csak negyed évvel később, december 27-én fogadták be" - érvelnek az Educatio Kht. részéről, hozzátéve: az ügynökség bírálóbizottsága csak újabb negyed év múlva, április 21-én, illetve május 15-én ült össze. Az utóbbin született határozatot pedig hivatalosan még meg sem kapta az Educatio, bár informális úton tudomásukra jutott, milyen hiányt kell pótolniuk július 1-re. 

„Mi egy kiemelt projektet végzünk, ennek keretében dolgoznak a szakértők, akik azonban az iskolák számára nyújtanak szolgáltatást, ők ennek igénybe vételével tudnak olyan, a közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésére szóló pályázatokon indulni, amelyeket már kiírtak” – magyarázza lapunknak Kerekes Gábor, a kht. vezetője, miért volt szükség arra, hogy gyorsan elvégeztessék a helyzetelemző munkát. „De úgy tűnik, már az utolsó körnél tartunk” – mondta el Kerekes. Ő legalább bizakodik, ezután szerződést köthetnek az érintettekkel. Sőt állítása szerint 41 szakemberrel már le is szerződtek. Ez azonban még továbbra sem jelenti a számla rendezését, azt 30, illetve 90 napos határidővel vállalja a kht. Az általunk megkérdezett mentorok egyike sem tartozott a "szerencsés" 41-ek közé, nekik továbbra sincs kontraktusuk.

Bár látszólag egy váratlanul elhúzódó pályázati értékelés miatt csúszott a munkatársak kifizetése, a források elapadása nem érhette meglepetésként a kht.-t. Legalábbis erre enged következtetni az, hogy megbízóként háromnegyed évig kínosan ügyelt arra, hogy írásos, konkrét garanciát tartalmazó dokumentumok ne kerüljenek ki tőle. A pénzükre váró munkatársak értesítése rendszerint telefonon zajlott.

Körülbelül két héttel ezelőtt az esélyegyenlőségi szakembereket körtelefonnal kereste meg az Educatio esélyegyenlőségi irodája, jelezve, hogy a TÁMOP pályázati pénzek befagyasztásával továbbra is bizonytalan ezeknek a munkáknak a kifizetése. Pár nappal később viszont már azt közölték forrásaink, hogy a hvg.hu hivatali érdeklődését követően mégiscsak szerződéskötési ígérettel keresték meg őket. (Ezzel nem azt állítjuk, hogy vizsgálódásunk híre áll a pozitív fejlemény mögött.) 

Mi a HEFOP?

A HEFOP az Európai Unió Strukturális Alapjaitól kapott támogatások 2004-2006 közötti felhasználását megalapozó Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I) részeként, számos európai uniós és hazai programmal összhangban, 750 millió eurós támogatásból valósul meg. (forrás: www.hefop.hu)

Az eset erősen emlékeztet arra, ahogyan az uniós (elsősorban HEFOP) támogatásokat elnyerő civil szervezetek jártak pórul: bár egyes projekteket száz százalékig uniós forrásból fedezhettek, az első részletek olyan mértékű késéssel érkeztek meg, hogy az addig felvett áthidaló kölcsönöknek már a kamatait fizették az egyébként kispénzű szervezetek, mire egyáltalán támogatást láttak. Ismerünk olyan civileket, akik a sikerrel lefolytatott program dacára ötmilliós tartozást halmoztak fel, s fogadkoznak, többet uniós támogatással nem próbálkoznak.   

A szakértők fizetésének csúszásával az egész program biztonsága rendült meg – kesereg egyik forrásunk, arra utalva, hogy bár az esélyegyenlőség szempontjából a helyzetelemzéseknél is fontosabb közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervek véghezvitele még hátravan, a pénz nélkül álló kollégák egy része bizonyára meggondolja, hogy kívánja-e több tíz- és százezer forinttal hónapokra előfinanszírozni a programokat. A lapunk által kérdezett fiatal, vidéki, első generációs értelmiségiek erősen húzódoznak a lehetőségtől.