© MTI - Soós Lajos

A Kossuth tér szellős volt, a hangulat nyugodt, a szervezők chartás karszalagokat és matricákat osztogattak. És feltehetően valahol azt a kapcsolat.hu-s piros sapkát is, ami minden harmadik ember fején ott volt. Néhány zászló és elenyésző számú transzparens: „Le a rasszizmussal!” és „Soha többé fasizmust!” feliratokkal. A rendezvény házigazdája, Hegedűs D. Géza szavalt, beszédet mondott és ő szólította – néha kissé teátrálisan - színpadra a fellépőket, felszólalókat is.

Vitányi Iván Farkasházy Tivadarral és Konrád Györggyel érkezett, mint az 1993-ban alakult Magyar Charta egyik alapítója. Beszédében utalt a rendezvényen többször emlegetett barna esőre, amellyel annak idején a szélsőjobbos veszélyt szimbolizálták, s most is esernyőnyitásra szólították a demonstrálókat. Vitányi történelmi pillanatnak nevezte a mait, s a jobboldalt említve azt mondta: vannak, akik király nélküli királyságra törekednek, mint Horthy idejében. A történelmi zsákutca végén vagyunk, az Európai Unió szélén – így minősítette Magyarország helyzetét. Mérték, józanság, együttműködés, vállalás – sorolta az egyén és a politika szintjén is kívánatosnak tartott értékeket. Szenvedélyes beszédében azt mondta: sem félni nem szabad, sem közönyösnek maradni. A másik alapító, Konrád György is szólt néhány szót, ő papír nélkül. Azt tanácsolta a hallgatóságnak: mindig legyen igényes és szigorú a politikai beszédekkel szemben. „Derűs magabiztossággal nézzenek embertársaik szemébe és jelentsék ki, mit akarnak és mit nem” - mondta végül.

© MTI - Koszticsák Szilárd

Örülök, hogy ma itt senki sem pártok nevében szól – ezt már az a Demszky Gábor mondta az egybegyűlteknek, akinek az egykori chartán túl néhány tojásdobálós nemzeti ünnep is vélhetően felsejlett az esernyőnyitogatás kapcsán. A politikus hosszas okfejtésbe is kezdett: sokan nem jöttek el, mert attól tartanak, hogy jelenlétük egyben politikai állásfoglalás is a kormány mellett – mondta. Majd így folytatta: meg kell mutatni, hogy mi, baloldali demokraták vagyunk többen. Nem tudni, hogy a „baloldali” csak nyelvbotlás volt-e vagy szándékos jelző, hiszen néhány mondattal korábban még arra utalt, hogy a demokrata lehet nemzeti konzervatív is. Beszédével nem sikerült lekötnie az egyre fogyó tömeget, mind többen zsezsegtek a főpolgármester szónoklata alatt. Kitért politikai ellenlábasaira is: vannak olyanok, akik ájtatosan rácsodálkoznak a nyílt rasszizmusra, miközben önkormányzati testületekben a Jobbikkal lépnek szövetségre. Beszédét azzal zárta, hogy azoknak is csatlakoznia kell a chartához, akik egyelőre nem tartoznak a szélsőjobb célpontjai közé.

Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnökének beszéde alatt érkezett a legtöbb visszajelzés a tömegből: gyakran kísérte taps a szavait, és „úgy van!” bekiabálás is el-elhangzott a korábban csendesen várakozó, s egyre fogyó tömegből. Horváth többek között arról beszélt, hogy fontos lenne: a többség azt érezze, ha egy cigányembert sérelem ér, az mindenki mást ugyanúgy érint. „A cigányellenesség nem csak jobboldali jelenség”- mondta, hozzátéve: a munkanélküliség nem munkakerülés, a szegénybűnözés pedig nem cigánybűnözés. Azt mondta, az ország jövője azon múlik, hogy képes-e kezelni ezeket a problémákat: félmillió munkaképes, kirekesztett roma szeretne dolgozni, és a legtöbb gyerek is a „világ végén születik”. „Be kell engedni őket a munkahelyekre, az iskolákba!” - mondta a hidegben még kitartó jelenlévőknek.

Egy szaxofonossal kísért néptánccsoportot követően lépett színpadra a miniszterelnök, akinek nem egyszer hányták már a szemére, hogy fellépésével a politika kisajátítja az amúgy civil kezdeményezésként szükségesnek tartott mozgalmat. Gyurcsány Ferenc színpadra szökkenésével egy időben egy helikopter is elkezdett körözni a tér fölött. A kormányfő először a jobboldali politikusokhoz, szavazókhoz szólt, akiket honfitársainak, majd testvéreinek nevezett. A sokszínűséget méltatta és azt tanácsolta: „tanuljunk meg szeretni és nem gyűlölni”. Beszéde inkább volt apai jótanács, semmint lelkesítő üzenet. Ezt követően a távozás biztonságos útvonalait is elmondták a demonstrálóknak.

A rendezvény véget ért, amelynek az egyik legszimpatikusabb szereplője a hangsúlyozottan civil és rövid megszólaló Groó Diána, filmrendező volt. Egy svéd gyerekkönyvből idézett: „Sten-Malténak nagy, vörös és elálló füle van. Nekem tetszik a nagy, vörös és elálló fül”- mondta.