Az ismeretlen tettes ellen folyó nyomozásban már hallgattak meg tanúkat, kértek jogsegélyt Szerbiától, és jelenleg is a belgrádi levéltárban őrzött iratokra várnak, ugyanis a levéltár igazgatója jelezte, hogy a birtokukban vannak olyan dokumentumok, melyek az újvidéki vérengzéssel és Képíró Sándorral lehetnek kapcsolatban. A nyomozást polgári lakosság elleni erőszak gyanújával folyik 2007 márciusa óta, és ennek a törvény csak abban az esetben szab kétéves időkorlátot, ha már konkrét gyanúsított ellen nyomoznak - közölte a Budapesti Nyomozó Ügyészség.

Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodájának vezetője hétfőn Újvidéken - ahol díszpolgárrá avatták -  a politikai akarat hiányával magyarázta, hogy a központ által háborús bűnökkel vádolt Képíró Sándort nem állítják bíróság elé Magyarországon, és ki sem adják azoknak, akik készek lennének őt felelősségre vonni. Mint mondta: több mint ötven év után is könnyebb megtalálni a bűnösöket és az ellenük szóló bizonyítékokat, mint elérni azt, hogy eljárás induljon ellenük és megbűnhődjenek tetteikért.

A Wiesenthal központ szerint a 94 éves egykori csendőrtiszt az 1942. január 20. és 23. közti "hideg napok" alatt 42 ember, köztük 11 kiskorú megölésében vett részt közvetlenül, két évvel később pedig aktív részese volt zsidók német haláltáborokba küldésének.

A Jugoszlávia lerohanásában részt vevő, Újvidéket is megszállásuk alatt tartó magyar katonai és csendőri erők 67 éve kétezer embert gyilkoltak meg a Vajdaság fővárosában a razziák során, illetve úgy, hogy belelőtték őket a Duna jegén vágott lékekbe.